A legtöbb ember arra vágyik, hogy egyszer olyan bölcsé válhasson, akitől tanácsot kérnek, sőt meg is fogadják azt, de még inkább jó tanácsnak is bizonyul a végén. 
Amikor a bölcsességre gondolsz, olyanok tulajdonságok juthatnak eszedbe, mint az élettapasztalat, az intelligencia, a széleskörű tudás és az a széles látókör. Szeretném előre bocsátani, hogy a bölcsesség nem jön magától az ember korával, azon dolgozni is kell, mivel több tényező is közrejátszik a kialakulásában.
A pszichológia módszere bölcsességünk kibontakoztatására
A Cornell Egyetem munkatársa, Robert J. Sternberg (aki az emberi intelligencia területén végzett kiterjedt munkásságáról ismert), 1998-ban próbálkozott először a bölcsesség területével, a bölcsesség elméletének kidolgozásával, mely a bölcsesség három alapvető tulajdonságát, a saját szükségleteink, a többi ember szükségleteinek és a világ szükségleteinek egyensúlyba hozatalát javasolta. Sternberg szerint a bölcs ember lényegében arra motivált, hogy jobbá tegye a világot.
Sternberg úgy látja, hogy az általános vélekedés a bölcsességről a dolog egyetlen összetevőjét , a "folyamat" nézetet tükrözi, amely szerint a bölcsesség csupán tapasztalat és ahogy azt az ember feldolgozza és kezeli. Új megközelítése egy átfogóbb elméletet képvisel, amely a filozófia fő ágain alapul. Ne hidd, hogy ez túlságosan ezoterikus, a "Filozófia fája (TOP)" valójában nagyon is pszichológiai tényező. A fő irányvonala az, hogy a bölcsesség túlmutat egy bizonyos folyamaton, vagy akár - ahogyan azt néhány más elmélet javasolja - egy olyan tulajdonságon, amely az egyénből fakad, mint például az élettapasztalat, egy személyiségjegy vagy az intelligencia mértéke.
A bölcsesség 7 ága a filozófia szerint (TOP)
A filozófia azért válik hasznos módszerré a bölcsesség tulajdonságainak vizsgálatára, mert - ahogy Sternberg állítja - fő ágai mindegyike fontos hagyományokat követ annak megértésében, hogy mi számít bölcsnek és mi nem. Az alábbiakban próbáltam összefoglalni mindegyik ágát, tényezőjét, ami a bölcsességhez vezet, pozitív és negatív vonzataival együtt.
1. Episztemológia: Tudni, hogy mit tudunk és mit nem tudunk. A bölcs ember látszólag mindentudónak tűnhet, de a filozófiának ez az ága azt sugallja, hogy a tudás mellett legalább annyira fontos teret engedni annak a lehetőségnek, hogy nem tudunk valamit. Bölcs dolog bevallani a saját korlátainkat, de nem bölcs dolog színlelni, hogy tudunk valamit, amit nem is tudunk (vagy soha nem is tudhatunk). Ha "nagyon sejtesz" valamit, akkor se állítsd, hogy 100%-ig biztos vagy benne.
2. Ontológia: Döntéseid során mások javát tartsd szem előtt. A bölcs ember megjavítani igyekszik a kerítéseket, nem pedig lerombolni és újjáépíteni.
3. Etika: Legyen éles határod a jó és a rossz között, és ragaszkodj hozzá. Bölcsnek lenni azt jelenti, hogy keményen dolgozol azon, hogy végigvidd azokat a döntéseidetket, amelyek egy értékes ügyet előmozdítanak. A nem bölcs emberek mindent megtesznek azért, hogy előrébb jussanak, tekintet nélkül a másokra gyakorolt következményekre.
4. Logika: Legyél képes analitikus ítéleteken alapuló döntések meghozatalra, ne pedig zsigeri érzésekre alapozva dönts. A megérzések persze sokszor jók is lehetnek, de még ha nem is úgy érzed, azok mindig bölcs, racionális tudáson alapszanak. Ha a mobitöltődet a fali aljzatba találomra nyomkodva próbálod bedugni, nem fog menni. Ha azonban tudatosan, átgondolva dugod be, elsőre menni fog.
5. Esztétika: A báj, kellem és harmónia előmozdítása a világban. A bölcs ember a szépséget a maga kedvéért keresi, ilyen például a nyugodt és békés tengerpart élvezete naplementekor. A bölcsesség esztétikai vonzatának hiánya komoly konfliktusokhoz is vezethet, például amikor egy ronda épületet építenek a szép látképbe vagy amikor egy diktátor megszáll egy másik országot.
6. Hermeneutika: A helyzetek értékelése tények és nem kívánságok alapján. A bölcs emberek talán azt kívánják, hogy a családjuk jobban jöjjön ki egymással, mégis beletörődnek a kialakult helyzetbe. A nem bölcs emberek továbbra is reménykednek és álmodoznak, hogy a családjuk valahogyan, csodával határos módon úgy dönt, hogy jól ki fognak jönni egymással.
7. Axiológia: Használd a logikát a döntéseid meghozatalához. Bölcsnek lenni azt jelenti, hogy a bizonyítékok elemzésével megállapított tényekre támaszkodsz (ami bőven azt is jelentheti, hogy azok megcáfolhatók). A nem bölcs emberek hagyják, hogy a hitük - vallási vagy egyéb - határozza meg, hogy mit tartanak igaznak.
Gondold át saját tulajdonságaidat, a fentiek közül mi tűnik erősségednek vagy hiányosságodnak?
Váltsuk a filozófiát tettekre
Amint láthatod, bár a filozófia talán nem tűnik a legpraktikusabb megközelítésnek egy olyan pszichológiai tulajdonság, mint a bölcsesség meghatározására, a bölcsesség 7 fajta megközelítésének mindegyike hasznos támpontokat tartalmaz ahhoz, hogy te magad is bölcsebbé válj. Segíthetnek abban is, hogy kitaláld, ki a legjobb személy, akitől segítséget kérhetsz, ha tanácsra van szükséged. Olyasvalakire lehet szükséged ha elakadsz az életben, akinek józan esze van, aki minden szempontot figyelembe tud venni, és nem dobálózik olyan ötletekkel, amelyeknek semmi alapja nincs.
Ahogy Sternberg rámutat, a bölcsességet igénylő problémákra általában nincsenek helyes vagy helytelen válaszok, hanem csak rosszul strukturáltak.
Összefoglalva, a bölccsé válás egy olyan folyamatnak tekinthető, amelyet potenciálisan csak az élettapasztalatok révén lehet megszerezni, miközben az élet által rád zúdított problémáin keresztül tanulsz és haladsz előre a világ megismerésében. Ha a bölcsességet a fenti összetevőkre bontod és igyekszel elsajátítani ezen összetevőket, talán egy kicsit kevesebbet botladozol az életben és hamarabb kivirágozva megismerheted az élet értelmét.
A bejegyzés trackback címe: