Sokat olvasok, keveset beszélek és írom amit diktál az agyam.

Az AI által generált művek nem védhetők szerzői joggal

2023/08/21. - írta: Mesterséges intelligencica

Egy amerikai szövetségi bíró szerint a mesterséges intelligencia által generált művészet nem védhető szerzői joggal.

Beryl A. Howell, az Egyesült Államok kerületi bíróságának bírája pénteken (2023. 08. 18.) úgy döntött, hogy a mesterséges intelligencia által generált műalkotások nem védhetők szerzői joggal - írja a The Hollywood Reporter. A bírónő az amerikai szerzői jogi hivatal ellen indított perben elnökölt, miután az megtagadta Stephen Thalertől a szerzői jogot egy mesterséges intelligencia által generált képre, amelyet az általa létrehozott Creativity Machine algoritmussal készített.

ai_jogok.jpg

Thaler többször is megpróbált szerzői jogot szerezni a képre "a Creativity Machine a tulajdonosának végzett bérmunkájaként", ami a szerzőt a mű alkotójaként, Thalert pedig a műalkotás tulajdonosaként tüntette volna fel, de többször is elutasították.

A Hivatal tavalyi végső elutasítása után Thaler beperelte a Hivatalt, azt állítva, hogy az elutasítás "önkényes, szeszélyes ... és nem állt összhangban a törvénnyel", de Howell bírónő nem így látta. Howell bírónő a határozatában azt írta, hogy a szerzői jogot még soha nem ítélték oda olyan művekre, amelyek "nélkülöztek minden irányító emberi kezet", hozzátéve, hogy " a szerzői jog alapvető követelménye, hogy a szerző ember legyen".

Ezt a bírónő által idézett korábbi ügyek is alátámasztják, mint például az elhíresült majom szelfi ügye. Ezzel szemben Howell bíró megjegyezte, hogy egy olyan eset, amelyben egy nő egy könyvet állított össze olyan jegyzetekből, amelyeket "olyan szavakkal töltött meg, amelyekről úgy vélte, hogy egy természetfeletti "hang" diktálta neki", méltó volt a szerzői jogra.

Howell bíró ugyanakkor elismerte, hogy az emberiség "új határokhoz közeledik a szerzői jog területén", ahol a művészek a mesterséges intelligenciát eszközként fogják használni új művek létrehozásához. Azt írta, hogy ez "kihívást jelentő kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyi emberi közreműködésre van szükség" az AI által létrehozott művészet szerzői jogához, megjegyezve, hogy az AI modelleket gyakran már létező műveken képzik ki.

Stephen Thaler azt tervezi, hogy fellebbez az ügyben. Ügyvédje, Ryan Abbot a Brown Neri Smith & Khan LLP-től azt mondta: "Tisztelettel nem értünk egyet a bíróságnak a szerzői jogi törvény értelmezésével" - írja a Bloomberg Law, amely beszámolt az amerikai szerzői jogi hivatal nyilatkozatáról is, amely szerint a bíróság döntése helyes.

Senki sem tudja pontosan, hogyan alakulnak majd a dolgok az amerikai szerzői jog és a mesterséges intelligencia körül, de a bírósági ügyek egyre csak gyűlnek. Sarah Silverman és két másik szerző az év elején például pert indított az OpenAI és a Meta ellen a modellek adatgyűjtési gyakorlata miatt, míg Matthew Butterick programozó és ügyvéd egy másik perében azt állítja, hogy a Microsoft, a GitHub és az OpenAI által végzett adatgyűjtés szoftverkalózkodásnak minősül.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://intelligencica.blog.hu/api/trackback/id/tr9818197879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása