A low-code no-code IT rendszerek darabokra tört ígéretei

Bár egyszerűséget és válaszokat ígért a low-code szoftver fejlesztési megközelítés, ez inkább olyan illúzió, mint annak idején a 3D televízió volt. Nagy ígéret a valódi értékteremtésre, elbukó megvalósítás. Az utóbbi egy év tapasztalatai alapján állítom, hogy ma Magyarországon a low-code rendszerekkel valós, jól működő informatikai rendszereket nem lehet és nem is érdemes megvalósítani.

Könnyű belefeledkezni a low-code no-code megoldások iránti lelkesedésbe, különösen az egyszerűség és a felhasználóbarát felületek csábító ígéretébe. Ezeket a megoldásokat az informatikai készségek hiányra adott válaszként tálalták nekünk, amivel lehetővé teszik a programozói készségekkel nem rendelkező felhasználók számára, hogy működő alkalmazásokat hozzanak létre anélkül, hogy egyetlen sor kódot kellene írniuk. Ezeknek az eszközöknek a tényleges hatékonysága azonban a felhasználók számára gyakran inkább illúzió, mintsem gyökeres változást hozó technológia, különösen, ha az ezzel párhuzamosan fejlődőprogramozási trendek és eszközök összefüggésében vizsgáljuk.

A low-code csábító egyszerűsége

A low-code platformok tagadhatatlanul vonzóak, különösen azon cég- és IT vezetők számára, akik arra vágynak, hogy szervezői és fejlesztői csapataik erőforrásait és agilitását felszabadítsák a normál szoftverfejlesztési folyamatok alól, lehetővé téve a gyors alkalmazásfejlesztést. A varázslatos ígéretekben megszűnik a programozói tudás szükségessége, felszabadulnak az IT erőforrások és a szervezeten belül lehetővé válik a bárki általi szoftver kivitelezés. Ez az ígéret bármely kis. vagy nagyvállalat számára jelentős előnnyel kecsegtet.

Ugyanilyen vonzó a low-code megoldások felmagasztalt költséghatékonysága is. A tapasztalt programozóktól való függés csökkentésével - akik költségesebbek és nehezebb őket megtartani - ezek a platformok jelentősen munkaerő költségcsökkentést ígérnek. Emellett számos alacsony kódú platform beépített skálázhatóságot kínál, lehetővé téve az alkalmazások számára, hogy a felhasználói bázis növekedésével megnövekedett terhelést kezeljék.

Középpontban a low-code-dal kapcsolatos félreértés

A valóság az, hogy sok low-code megoldás a szoftverfejlesztés alapvető félreértését mutatják meg, összemossák a programozási nyelv szintaxisának megértése jelentette kihívást a hatékony alkalmazási logika megtervezésének kihívásával. A programozási nyelvek csak eszközök, szintaxisuk csupán a megoldások kifejezőeszköze. A szoftverfejlesztés igazi lényege a problémamegoldásban rejlik, az alkalmazás igényeit hatékonyan kielégítő algoritmusok, adatstruktúrák és interfészek kialakításában.

A low-code (pláne a no-code) megoldások a szoftverfejlesztés grafikus felhasználói felület (GUI) révén történő egyszerűsítésére törekedve a szintaxis helyébe lépnek, anélkül, hogy szükségszerűen egyszerűsítenék a robusztus alkalmazások tervezésének alapvető kihívását. Ez a megközelítés több hátrányt is bevezet, miközben nem enyhíti a szoftverkészítés valódi összetettségét, ami végső soron negatív hatással van a fejlesztő csapat azon képességére, hogy valódi értéket szállítson.

A low-code megoldások buktatói

A low-code megoldások gyakran küzdenek a korlátozott testreszabhatósággal, és gyakran nem tudnak megfelelni a speciális, összetett vagy egyedi üzleti követelményeknek. Ebből fakad a low-code rendszerek legnagyobb problémája, hogy a speciális igények kielégítésére alkalmatlanok. A gyakorlatban kizárólag speciális igények merülnek fel a cégek részéről, a low-code rendszereket megoldhatatlan problémák elé állítva és végül a megszokott fejlesztési irányba kényszerítve őket. Ezzel nem, hogy költséget csökkentünk, de megduplázzuk azt. A szállítóhoz való kötöttség kockázata egy másik jelentős hátrány, amely a felhasználókat potenciálisan falhoz állítja és cserben hagyja, ha a funkciók kínálatában változások történnek, vagy ha a szállító bezárja a boltot. Első kézből származó tapasztalatom van ezekkel az eseményekkel kapcsolatban, és a csapat számára az eredmény meglehetősen katasztrofális. Súlyos problémákat és hosszú ideig tartó alacsony termelékenységet kell elszenvedniük.

Aztán ott van még a teljesítmény és a hatékonyság kérdése is. A low-code platformokon fejlesztett alkalmazások nem olyan hatékonyak, mint a hagyományos fejlesztéssel készültek, különösen a nagy, összetett alkalmazások esetében.

Az egyszerűség ígérete gyakran a váratlanul összetett valóság problematikájához vezet. Míg a low-code platformok a nagyon egyszerű alkalmazások létrehozásában jeleskednek, a bonyolultabb forgatókönyvek esetén gyakran alulmaradnak. Ez utóbbi kihívás jellemzően csak fokozódik, ha az eszközöket olyanok használják, akiknek kevesebb tapasztalatuk van az összetett rendszerek fejlesztésében.

A legújabb trendek alternatív megközelítése

A fentiekben bemutatott kihívások miatt a low-code megoldások értéke tovább csökken a kódkönyvtárak és keretrendszerek folyamatos elterjedésével, amelyek szinte minden elképzelhető felhasználási esetre alkalmasak. Gondoljunk csak az olyan keretrendszerekre, mint a Next.js és a Nitric, vagy az olyan platformokra, mint a Supabase és a Vercel. Ezek az újabb fejlesztőközpontú eszközök gyakran produktívabbak, mint low-code társaik, és az így létrejövő alkalmazásokat minden bizonnyal sokkal jövőállóbbá teszik.

Ezek a megoldások alternatív megközelítést alkalmaznak a szoftverfejlesztésben és így a cég eredményességének növelésében. Egyszerűsítik a fejlesztők munkafolyamatait, és fenntartják a hagyományos kódolásban rejlő rugalmasságot, ahelyett, hogy low-code alternatívákkal helyettesítenék. Ezáltal nyitva marad az ajtó a testre szabás, az alkalmazkodóképesség és a komplexitás előtt, amelyet a low-code megoldások gyakran nehezen tudnak befogadni és megvalósítani, miközben a korlátozott erőforrásokkal rendelkező fejlesztőcsapatok kevesebb kóddal többet érhetnek el.

A fejlesztőcsapatok a fejlesztőközpontú keretrendszerekkel és eszközökkel könnyebben dolgoznak, ezek élvezetesebb fejlesztői élményt nyújtanak, szélesebb közösségi támogatással. Ez motiválja a fejlesztőcsapatokat arra, hogy olyan készségeket tanuljanak és bővítsék tudásukat, ezzel a személyes és csapat célok megvalósítását szolgálva.

Minek hát a low-code fejlesztés?

Ez csak egy divat, méghozzá nem a legjobb. A low-code megoldások, bár a szoftverfejlesztés demokratizálását ígérik, mégis számos korlátozással és potenciális hátránnyal járnak. Egyes esetekben alapvető félreértés, hogy a programozási szintaxist egyenlővé teszik a szoftverfejlesztés valódi kihívásaival: a problémamegoldással és az alkalmazás tervezésével.

Ráadásul az átfogó kódkönyvtárak és fejlesztőbarát keretrendszerek megjelenése megkérdőjelezi a low-code eszközök relevanciáját. Azáltal, hogy ezek a modern megoldások lehetővé teszik a fejlesztők számára, és a rugalmasság megőrzése mellett racionalizálják a munkafolyamatokat, a szoftverfejlesztés jövőbiztosabb megközelítését kínálják.