A karácsony nem csak süteménysütéssel, ajándékcsomagolással, ajándékozással, a gyerekekkel való kézműveskedéssel és a családdal és barátokkal való nagy karácsonyi reggelikkel vagy vacsorákkal töltött ünnep. Olyan hagyományok ünnepe, amelyekről a legtöbb ember, aki az ünnepet ünnepli, nem sokat tud, de évről évre részt vesz bennük. Ráadásul az ünnepi időszak mögé nézve olyan történeteket és tényeket találhatunk, melyek rendkívül érdekesek.
Tudj meg többet arról, hogy valójában hogyan hozta létre a Coca-Cola a Mikulás mai formáját vagy hogy miért kell megcsókolni azt, aki a fagyöngy alatt áll!
1. A karácsony nem mindig december 25-én volt
Bár a karácsony Jézus Krisztus születését ünnepli, a nagy esemény tényleges időpontja a történelem homályába vész. A Bibliában nincs említés december 25-ről, és sok történész szerint Jézus valószínűleg tavasszal született. Egyes történészek szerint a dátumot eredetileg azért választották, mert egybeesett a pogány Szaturnália ünnepével, amely ünnepléssel és ajándékozással tisztelgett a földművelő Szaturnusz isten előtt
2. Az ajándékozásnak keresztény és pogány eredete is van
A keresztények úgy nőttek fel a karácsonyi ajándékozás kapcsán, hogy karácsonykor azért ajándékozunk, hogy utánozzuk azt a történetet, melyben a három bölcs ajándékot vitt a kis Jézusnak, de mint oly sok más hagyomány, ez is a Szaturnáliában gyökerezik. Eredetileg a pogányok isteneknek való adakozás az ajándékozási szokásaink gyökere.
3. Az örökzöldek ősi hagyomány
A karácsonyfák hagyománya egészen az ókori egyiptomiakig és rómaiakig nyúlik vissza, akik a téli napforduló idején örökzöldeket (pl. fenyőfa) díszítettek, hogy jelezzék a tavasz visszatérését. Az örökzöldek azokra a zöld növényekre emlékeztették őket, amelyek a tavasz visszatérése után fognak nőni.
4. Albert hercegnek köszönheti a karácsonyfát
Amikor Albert német herceg fát állított új feleségének, Viktória angol királynőnek, a hagyomány a világ minden táján elterjedt. Az Illustrated London News című lapban jelent meg először 1848-ban egy rajz a párról egy karácsonyfa előtt. Ezt követően egyre többen és többen követték ezt a példát, és állítottak fát.
5. Szent Miklós inkább nagylelkű volt, mint vidám
Valószínűleg már tudtad, hogy a Mikulás alakjának eredete Szent Miklóstól származtatható. A szent valójában nem egy szakállas férfi volt, aki piros ruhát viselt szép nagy övvel, a megszokott megjelenés később keletkezett. A keresztény püspök a negyedik században vagyonát a szegényeknek ajándékozta, és nőket mentett meg a rabszolgaságból.
6. A Coca-Cola nagy szerepet játszott a Mikulás imázsában
Mielőtt a Coca-Cola úgy döntött, hogy reklámcélokra használja a Mikulás alakját. Őszintén szólva addig a Mikulás inkább kísértetiesnek, mint vidámnak tűnt. Aztán 1931-ben a Coca-Cola felbérelt egy Haddon Sundblom nevű illusztrátort, hogy ábrázolja a Mikulást újság hirdetésekhez. Ma már a gyerekek eredeti ábrázolása helyett kizárólag az italgyártó cég által alkotott pirospozsgás, piros ruhás Mikulással találkozhat.
7. A harisnyák kiakasztási szokása egészen véletlenül kezdődött
A legenda szerint azért akasztjuk ki gondosan a harisnyákat ajándékot várva (bár ez inkább az USA területén szokás) a kémény mellé, mert egy szegény özvegy férfinak egyszer nem volt elég pénze három lánya hozományára, így nem tudtak férjhez menni. A nagylelkű öreg Mikulás egy éjszaka egy zsák aranyat dobott le a kéményen keresztül, mely a lányok által a tűz mellé akasztott, frissen mosott harisnyákban landolt. a hagyomány aztán fennmaradt.
8. Rudolf rénszarvas alakja pusztán egy marketingfogás
Rudolf, a vörös orrú rénszarvas 1939-ben jelent meg először. Az USA-beli Montgomery Ward áruház felkérte egyik szövegíróját, hogy készítsen egy karácsonyi történetet a gyerekeknek, amelyet az áruház promócióként terjeszthet. Csak az első évben 2,4 millió példányt osztottak szét a sztori nyomtatott verziójából. 1949 végén Gene Autry rögzítette a "Rudolph the Red-Nosed Reindeer" című dalt. Így került Rudolf a köztudatba.
9. A karácsonyi koszorúk vallási szimbólumok
A fenyőfák otthonunkba vitelének szokása a 16. században kezdődött, az észak- és kelet-európaiak, elsősorban a németek körében. A karácsonyfa megtisztítása, az ágak levágása szokássá vált, mintegy megtisztítva és szépre formálva a fák alakját. Ahelyett, hogy kidobták volna a levágott szép zöld ágakat, az emberek a felesleget koszorúkba fonták.
A koszorúk vallási jelentősége azonban az, hogy a koszorú kör alakja és örökzöld anyaga az örök életet jelképezi. A kör, amelynek nincs kezdete és vége. A koszorú Isten örökkévalóságát, a lélek halhatatlanságát és az örök életet szimbolizálja, amelyet Krisztusban találunk.
10. A "Jingle Bells" eredetileg egy hálaadási dal volt
James Lord Pierpont a "One Horse Open Sleigh" című dalt egy templomi hálaadásnapi koncertjére írta a 19. század közepén. Aztán 1857-ben a dalt újra kiadták az általunk ismert és szeretett címmel, és a mai napig a legnépszerűbb karácsonyi dalok közé tartozik.
11. Az űrhajósok a "Jingle Bells"-t sugározták az űrből
Kilenc nappal 1965 karácsonya előtt Wally Schirra és Tom Stafford űrhajósok a Gemini 6A űrhajó fedélzetén közölték a küldetésirányítással, hogy egy "azonosítatlan repülő tárgyat" láttak, amely a Föld légkörébe készül belépni, és északról dél felé halad a sarki pályán. Éppen, amikor a dolgok kezdtek feszültté válni, az űrhajósok a "Jingle Bells"-el szakították meg a rádióadást, amit Wally egy kis szájharmonikán játszott Tom kíséretében.
12. A "Csendes éj" a legtöbbet rögzített dal
Mindannyian tudjuk, hogy ugyanaz a néhány karácsonyi dal szól a boltokban és a rádióban körbe-körbe játszva egész szezonban. Egy dalt azonban a többinél is többször feldolgoztak. A "Csendes éj" valójában a történelem legtöbbször játszott és feldolgozott karácsonyi dala. 1978 óta több mint 733 különböző szerzői joggal védett verziója jelent meg.
13. A karácsony megünneplése régebben illegális volt
1659 és 1681 között bárkit, akit rajtakaptak, hogy vidáman ünnepli a karácsonyt, pénzbírsággal kellett szembenéznie. Úgy gondolták, hogy az ilyen ünnepeket, amelyeket babonáktól övezettnek tartottak, nagy gyalázatot jelentenek Istenre.
14. A pletykák szerint a tojáslikőr a középkori Nagy-Britanniából származik
Bár nincs hivatalos megerősítés arról, hogy ki találta fel a tojáslikőrt, a legtöbb történész egyetért abban, hogy a tojáslikőr a középkori Nagy-Britanniából származik. A tojáslikőr a felsőbb osztály luxuscikke volt, mivel csak nekik volt hozzáférésük az eredeti változat elkészítéséhez szükséges tejhez, sherryhez és tojáshoz. A középkori szerzetesek fügét és tojást adtak hozzá, és az italt "posset"-nek nevezték, míg a gazdagok megtartották az egyszerű receptet, és nagyobb eseményekhez használták. A kutatások azt mutatják, hogy a tojáslikőr valószínűleg a hűtés hiánya miatt kötődött az ünnepekhez.
15. A Mikulásnak saját kanadai postai irányítószáma van
A Mikulásnak címzett levelek minden évben elárasztják a postahivatalokat szerte a világon. Néhány kanadai postai dolgozó, megerősítve hírnevüket, mint a legkedvesebb emberek, elkezdett visszaírni. Ahogy a program beindult, a Mikulás-levélíró program kezdeményezésének részeként külön postai irányítószámot hoztak létre a Mikulás számára: HOH OHO.
16. A kiszáradt karácsonyfák nem csak örömet okoznak
Az elhanyagolt, kiszáradt karácsonyfák minden évben rengeteg tűzesetet okoznak Magyarország szerte. ez jelentős eszmei és vagyoni kárt okoz. Egy kósza szikra nem csak az ünnepet teszi tönkre, de veszélybe sodorhatja a lakókat és a kiérkező tűzoltókat is.
17. Rengeteg csomagot küldünk az ünnepekkor
A Magyar Posta tavaly töb mint 130.000 csomagot dolgozott fel csak decemberben. Ez magában csak a szeretteinknek szánt ajándékokat tartalmazzák, idén mintegy 200.000 darab karácsonyi csomagra számítanak.
18. A magyarok többsége ünnepli a karácsonyt
A karácsonyi dekorációk mintha minden évben egyre korábban jelennének meg a boltokban. Ez azért van, mert a magyarok többsége tényleg végigcsilingeli a karácsonyi szezont: körülbelül 90%-unk. Nem mindenki, aki részt vesz a karácsonyban, ünnepli az ünnep vallási vonatkozásait, de arra mérget vehetsz, hogy december 25-én a legtöbben már a fa alatt bontogatják az ajándékokat.
19. A magyaroknak csak körülbelül a fele jár karácsonyi istentiszteletekre
Talán észrevetted, hogy a szentestei templomlátogatás mostanában kevésbé tűnik zsúfoltnak, mint gyerekkorodban. A magyar felnőttek körülbelül 51%-a vesz részt vallási istentiszteleten szenteste vagy karácsony napján.
20. A fagyöngy afrodiziákum
Az ünnepi dekoráció nem csak szép. A termékenység és a férfiasság ősi szimbóluma is - a druidák pedig afrodiziákumnak tartották.
21. De a fagyöngy nem olyan édes, mint amilyennek hangzik
A fagyöngy bogyóiból régen ragacsos madárlépet főztek, amit vékony ágakra, úgynevezett lépvesszőkre kentek, hogy megfogják a madarakat, innen ered magyar neve, a léprigó. A latin „turdus” jelentése rigó, míg a „viscivorus” fagyöngyevőt jelent. Az angol neve „mistle thrush”, ami magyarra fordítva fagyöngy rigót jelent.
A léprigók megeszik a növény bogyóit, megemésztik a magot, majd ürülékükkel segítik a növény csírázását. A germán szó, a fagyöngy, szó szerint azt jelenti: "trágya a gallyon". Tényleg kedved támad összebújni, ugye?
22. A pulyka megelőzi a sonkát, mint az ünnepek kedvence
Bár a Google keresések a "sonka" és a "pulyka" kifejezésre egyaránt megugranak december hónapban, a Google Trends adatai szerint az elmúlt néhány évben a pulyka megelőzte a sonkát, mint a karácsonyi vacsorához való kedvenc.
23. A cukorkák Németországból származnak
Eredetileg a piros-fehér csíkos cukorkákat egy kórusvezető adta a kisgyerekeknek, hogy csendben tartsa őket a maratoni templomi istentiszteletek alatt, még 1670-ben. Csak akkor váltak népszerűvé karácsonyi édességként, amikor egy német-svéd bevándorló 1847-ben cukorkákkal díszítette fel a fát. Manapság már sokféle színben és ízben kaphatók, például cseresznye, zöldalma és görögdinnye.
24. Norvégia biztosítja a Trafalgar téren álló fát
A londoniak és a látogatók valószínűleg ismerik az ikonikus lucfenyőt, amely minden évben a Trafalgar téren nyújtózik az ég felé, de kevesen tudják, hogy ez egy ikonikus ünnepi ajándék. A norvégiai Oslo városa 1947 óta ajándékozza a fát Londonnak, hálából a második világháború alatti brit támogatásért.
25. A karácsonyfád valószínűleg csak kicsit utazott
Hacsak nem magad vágtad ki, a "friss" karácsonyfád valószínűleg nem túl sokat időt töltött nevelkedési helyétől távol. A magyar fenyőfák nagy többsége már tenyésztői földeken terem, nem a vad erdőben.
A bejegyzés trackback címe: