Öt évtizeddel az utolsó Apollo-misszió után a Hold ismét az űrkutatás kiemelt célpontja.
Mindössze 12 embernek adatott meg az a kiváltság - mindannyian amerikaiak -, hogy a Hold felszínére léphettek. De ez a szám hamarosan növekedni fog. Az USA és a szovjet űrügynökségek közötti történelmi verseny a holdkutatásért, immáron globális törekvéssé vált. A Hold körüli pályára állásra (akár csak műhold szinten) vagy a Hold felszínére történő leszállásra irányuló küldetéseket ma már kormányok és kereskedelmi vállalatok indítanak Európától a Közel-Keleten át a Csendes-óceán déli részéig.
Az 1969-72 közötti amerikai Apollo-missziók sikere ellenére a mai napig csak öt nemzet szállt le a Holdra. Kína az egyik legambiciózusabb a Holdat célba vevő nemzetek közül.
A 2007-ben és 2010-ben végrehajtott két sikeres küldetés után Kína 2013-ban leszálltt a Holdra a Csang'e pilóta nélküli űrszondával. Hat évvel később a Chang'e 4 lett az első olyan küldetés, amely leszállt a Hold túlsó, sötét oldalán. A Csang'e 5 rautomata szonda 2020-ban mintákat küldött vissza a Földre, az idén májusban induló Csang'e 6 pedig először hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról. Kína ambíciói nem álltak meg itt. Kína nyíltan célul tűzte ki, hogy 2030 előtt embereket juttat a Holdra.
Ez egy hatalmas vállalkozás, de Kína bebizonyította, hogy képes hosszabb távon is emberes űrrepülések megtervezésére és végrehajtására.
Négyszeri halasztás után az első , USA által kivitelezett Artemis küldetés 2022 novemberében indult el. De a NASA-nak sok riválisa van a Holdra való visszatérésért. Nem meglepő, hogy az amerikai űrügynökség, a NASA saját Artemis Hold-programjának nemrégiben bejelentett késése, amely legkorábban 2026 szeptemberére tolta ki az űrhajósok Hold-felszínre való leszállásának tervét, az USA és Kína közötti "Hold-verseny" kifejezést szülte.
Természetesen Kínában is előfordulhat csúszás a kilövési ütemtervben. Kínának szüksége van egy komoly hordozórakétára, hogy elkezdhessen infrastruktúrát kiépíteni a Holdon. Egy ilyen zsúfolt verseny mezőnyben a nagy kérdés az, hogy ki lesz az a következő nagy globális szereplő, aki a Hold kutatást dominálja. Mindeközben a a japán Slim (Smart Lander for Investigating Moon) misszió nemrégiben leszállt a Holdra, a Moon Sniper leszállóegységével, és ezzel az ötödik nemzet lett a Holdra leszálló nemzetek közt. A japán űrügynökség, a Jaxa az amerikai Artemis program részeként egy japán űrhajóst szeretne a Holdra juttatni. fEgy ilyen zsúfolt mezőnyben a nagy kérdés az, hogy ki lesz a következő nagy globális szereplő a holdkutatás következő szakaszában. Ez már nem kizárólag a nemzeti űrügynökségek dolga lesz; a kereskedelmi vállalatok is szeretnének részesedni a holdi javakól.
Az indiai Chandrayaan-3 leszállóegység 2023 augusztusában ért földet a Hold felszínén, és India kijelentette, hogy a jövőben űrhajósokat küld oda. Az indiai Chandrayaan-3 leszállóegység 2023 augusztusában landolt a Hold felszínén. Bár 2014-ben Kína indította az első kereskedelmi célú küldetést a Holdra, a kis, magánfinanszírozású Manfred Memorial Moon Mission egy mikroszatellitet (61 cm x 26 cm x 10 cm) indított a Holdra, amelyet a luxemburgi LuxSpace épített.
Idén januárban a pittsburghi székhelyű Astrobotic cég elindította a Peregrine Mission 1-et. Ez lett volna az első amerikai űrhajó, amely az 1972-es Apollo 17 óta leszáll a Hold felszínére. Sajnálatos módon röviddel a start után "kritikus hajtóanyagveszteség" miatt leszállás nélkül kellett hazatérnie, és a Föld légkörében elégett a Csendes-óceán déli részének egy távoli pontja felett. Ennek eredményeképpen a február 15-én induló amerikai kereskedelmi küldetés, az Intuitive Machines IM-1, amely a Nova-C leszállóegységét szerette volna a Holdra juttatni, a verseny második helyéről az első helyre lépett előre.
Az Egyesült Államok 2018-ban nyilvánította stratégiai érdekeltségűvé a Holdat. Ma már több mint egy tucat vállalat épít leszállóegységeket, ami egy új piacot teremt. Az elmúlt években Indiában is fellendültek az olyan űrkutatási startupok, mint a Pixel, a Dhruva Space, a Bellatrix Aerospace és a Skyroot Aerospace, amely 2022-ben indította útnak India első magánrakétáját.
2023 októberében egy ausztrál magáncég, a Hex20 bejelentette a Skyroot Aerospace-szel és a japán ispace-szel való együttműködését, amely az év végén megkísérli a második robotizált holdraszállást. Az együttműködés célja, hogy ösztönözze a megfizethető holdi küldetések iránti keresletet.
A bejegyzés trackback címe: