A valaha élt emberek számának kiszámítása részben tudomány, részben művészet. Az emberi létezés időtartamának több mint 99%-áról nem léteznek demográfiai adatok. Mégis, az emberi történelem során a népesség nagyságára vonatkozó néhány feltételezéssel nagyjából meg tudjuk becsülni ezt a számot. Fajunk mintegy 117 milliárd tagja született meg valaha a Földön.
Hogyan tudjuk megbecsülni történelmünk során élt népességet?
A valaha élt emberek összlétszámára vonatkozó bármilyen becslés alapvetően három tényezőtől függ: attól, hogy az emberek feltételezhetően mennyi ideig éltek a Földön, a különböző időszakokban a népesség átlagos méretétől, valamint az egyes időszakokban az 1000 lakosra jutó születések számától. A becslés azonban nem függ a halálozások számától egyik időszak alatt sem.
Annak meghatározása, hogy az emberiség ténylegesen mikor jött létre, nem egyszerű. A legősibb homininok feltehetően már i.e. 7 millió évvel ezelőtt megjelentek. A Homo nemzetség legkorábbi fajai i.e. 2 millió és 1,5 millió között jelentek meg. A jelenlegi bizonyítékok szerint a modern Homo sapiens i.e. 190 000 körül jelent meg. A modern Homo sapiens Afrikából származik, bár a pontos helyét már régóta vitatják. A feltételezések szerint az emberi történelem első kétharmadában különböző csoportok éltek Afrika különböző pontjain.
I.e. 8000 körül a világ népessége nagyjából 5 millió fő volt. A 8000 éves időszak alatti lassú népességnövekedés - az i.e. 8000-ben becsült 5 millióról i.e. 1-ben 300 millióra - nagyon alacsony, mindössze évi 0,05%-os növekedési ütemet eredményez. Nehéz a világ népességének átlagos méretét erre az időszakra meghatározni. Minden valószínűség szerint a különböző régiókban az emberi populációk az élelem elérhetőségének, az állatállományok változékonyságának, a béke vagy ellenségeskedés időszakainak, valamint a változó időjárási és éghajlati viszonyoknak megfelelően növekedtek vagy csökkentek.
Lássuk hát, koronként hány ember élt a Földön?
|
Év |
Népesség |
Születések, időszakonként |
Összesen születettek száma |
Összesen születettek / időszak |
|
i.e. |
2 |
– |
– |
|
|
i.e. |
2,000,000 |
7,856,100,000 |
7,856,100,002 |
0 % |
|
i.e. |
5,000,000 |
1,137,789,769 |
8,993,889,771 |
0,1 % |
|
i.u. 1 |
300,000,000 |
46,025,332,354 |
55,019,222,125 |
0,5 % |
|
1200 |
450,000,000 |
26,591,343,000 |
81,610,565,125 |
0,6 % |
|
1650 |
500,000,000 |
12,782,002,453 |
94,392,567,578 |
0,5 % |
|
1750 |
795,000,000 |
3,171,931,513 |
97,564,499,091 |
0,8 % |
|
1850 |
1,265,000,000 |
4,046,240,009 |
101,610,739,100 |
1,2 % |
|
1900 |
1,656,000,000 |
2,900,237,856 |
104,510,976,956 |
1,6 % |
|
1950 |
2,499,000,000 |
3,390,198,215 |
107,901,175,171 |
2,3 % |
|
2000 |
6,149,000,000 |
6,064,994,884 |
113,966,170,055 |
5,4 % |
|
2010 |
6,986,000,000 |
1,364,003,405 |
115,330,173,460 |
6,1 % |
|
2022 |
7,963,500,000 |
1,690,275,115 |
117,020,448,575 |
6,8 % |
(A táblázat nagyon durva számadatokat mutat be, amelyek az ENSZ és más források által megadott becsült tartományok átlagát jelentik.)
A számokból látszik, hogy mindezidáig nagyjából 117 milliárd ember élt a Földön. A világ jelenlegi mintegy 8 milliárdos népességét tekintve a 117 milliárdra becsült összes születés azt jelenti, hogy a 2022-ben élők a valaha élt emberek összlétszámának közel 7%-át teszik ki. Mivel körülbelül 200 000 éve létezünk a Földön, ez valójában elég nagy százalék.
Mindenesetre az élet rövid volt. A születéskor várható élettartam átlagosan valószínűleg csak 10 év volt az emberi történelem nagy részében. A vaskori Franciaországban (Kr. e. 800-tól Kr. e. 100-ig) a becslések szerint a várható átlagos élettartam mindössze 10-12 év volt.
Ezek a rövid várható élettartamok azt jelentik, hogy az emberi népesség nehezen növekedett. Egy becslés szerint a Hispániától Kis-Ázsiáig terjedő Római Birodalom lakossága Kr. u. 14-ben 45 millió fő volt. Más történészek azonban kétszer ilyen magasra teszik ezt a számot, ami jól mutatja, hogy a korai történelmi időszakokra vonatkozó népességbecslések mennyire pontatlanok lehetnek.
1650-re a világ népessége körülbelül 500 millióra nőtt - ez nem nagy növekedés az i. sz. 1. évi 300 milliós becsléshez képest. Az átlagos éves növekedési ütem ebben az időszakban valójában alacsonyabb volt, mint az i. e. 8000 és i. sz. 1. közötti időszakra becsült ütem. A szokatlanul lassabb növekedés egyik oka a fekete halál volt. Ez a rettegett járvány nem korlátozódott a 14. századi Európára, hanem valószínűleg Nyugat-Ázsiában kezdődött Kr. e. 542 körül, és onnan terjedt tovább. A szakértők úgy vélik, hogy a Bizánci Birodalom felét a pestis pusztította el a hatodik században, összesen 100 millió halálos áldozatot követelt. A népesség számának ilyen nagymértékű ingadozása nagymértékben megnehezíti a valaha élt emberek számának becslését.
A világ népessége azonban 1800-ra átlépte az 1 milliárdos határt, és azóta tovább nőtt a jelenlegi 8 milliárdos szintre. Ez a növekedés nagyrészt a közegészségügy, az orvostudomány és a táplálkozás terén elért fejlődésnek köszönhető. Csökkent a halálozási arány mutatója és lehetővé vált, hogy több ember éljen jóval a reproduktív korán túl is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.