Egy új kutatás, amely összehasonlította a kevésbé feldolgozott élelmiszerek és az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UFÉ) ízérzékelését, megállapította, hogy a résztvevők az UFÉ-ket nem tartották jobb ízűnek, mint a kevésbé feldolgozott élelmiszereket. A Bristoli Egyetem által vezetett, az Appetite című folyóiratban 2023. november 27-én közzétett eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy az embereket génjeik arra utasítják, hogy szeressék a nagyobb mennyiségű szénhidrátot és zsírt tartalmazó ételeket. Nem meglepő módon a szénhidrátok (beleértve a cukrokat is) és a zsírok adják táplálkozásunkban a legtöbb kalóriát (nem meglepő módon).
A bristoli Táplálkozás és Viselkedés Kutatócsoport által készítet tanulmány azokat a közkeletű, de nagyrészt nem vizsgált feltételezéseket kívánta tesztelni, amelyek szerint az élelmiszerek energiasűrűsége (kalória/gramm), a feldolgozás mértéke és a szénhidrát-zsír arány kulcsfontosságú tényezők, amelyek befolyásolják az élelmiszerek kedveltségét és kívánatosságát.
A 224 felnőtt önkéntes bevonásával végzett kísérletben a résztvevőknek 24-32 ismerős élelmiszer képét mutatták meg, amelyek energiasűrűsége, feldolgozottsági szintje (beleértve az UFÉ-ket) és a szénhidrát-zsír arányuk változtak. Összesen 52 különböző élelmiszer volt, köztük avokádó, szőlő, kesudió, királyrák, olajbogyó, áfonyás muffin, ropogós kenyér, pepperónis kolbász és jégkrém.
A résztvevőket ezután arra kérték, hogy értékeljék az ételek ízét (tetszésüket), az evés iránti vágyat, az édességet és a sótartalmat, miközben elképzelik, hogy megkóstolják azokat. A módszer validitását megerősítette az, hogy szoros kapcsolatot találtak az édességek képének értékelése és az adott élelmiszerek cukortartalma között.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az UFÉ-k átlagosan nem voltak kedveltebbek vagy kívánatosabbak, mint a feldolgozatlan élelmiszerek. Azonban azokat az élelmiszereket, amelyek egyenlőbb mennyiségben (kalóriában kifejezve) kombinálták a szénhidrátot és a zsírt, jobban szerették és jobban kívánták, mint az azonos kalóriamennyiségű, csak szénhidrátot vagy csak zsírt tartalmazó élelmiszereket. Ez a jelenség a "kombinációs hatásként" ismert a korábbi kutatásokból.
A további eredmények azt mutatták, hogy a nagyobb mennyiségű élelmi rostot tartalmazó ételeket kevésbé kedvelték és kívánták, az intenzívebb ízű (főként az édesség és a sótartalom szintjéhez kapcsolódó) ételeket pedig jobban kedvelték és kívánták a kutatásban résztvevők.
Peter Rogers professzor, a Pszichológiai Tudományok Iskolájának munkatársa és a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy az UFÉ-re vonatkozó eredmények meglepőek voltak. Elmondta: "Az UFÉ-k kapcsán született eredményeink megkérdőjelezik azt a feltételezést, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek "hiperízletesek", és furcsának tűnik, hogy ezt korábban még nem vizsgálták közvetlenül.
Azonban, míg az ultra-feldolgozás nem jelezte megbízhatóan előre az ízlést (ízletességet) a vizsgálatunkban, az élelmiszerek szénhidrát-zsír aránya, az élelmi rosttartalom és az íz intenzitása igen - valójában ez a három jellemző együttesen a tetszésbeli eltérések több, mint felét tette ki az általunk vizsgált élelmiszerek között."
"Az édességre és a sós ízre vonatkozó eredmények összhangban vannak az édesség és a sós íz iránti veleszületett ízlésvilángunkkkal. A szénhidrát-zsír arányra és a rosttartalomra vonatkozó eredmények pedig egy másik fontos, az ételek kedveltségét meghatározó tulajdonsággal hozhatók összefüggésbe. Az embereket génjeik arra programozták, hogy megtanulják szeretni a megfelelő arányú szénhidrát- és zsírmennyiségű, és alacsonyabb rosttartalmú ételeket. Ezek kevésbé laktatóak. Más szóval, a kalóriákat preferáljuk a jóllakottsággal szemben."
"Ez a tulajdonság viszont segít abban, hogy maximalizáljuk a kalóriabevitelt és zsírtartalékokat halmozzunk fel, amikor bőséges az élelem."
A Táplálkozás és Viselkedés Kutatócsoport jelenleg a kalória kontra jóllakottság elméletét teszteli az ételek kedveltségének és az étkezési preferenciáknak megfelelően, a különböző országok és azok konyhái között.
A kutatást a Bristoli Egyetem Pszichológiai Tudományok Iskolája végezte.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.