Mindannyiunkban felmerül a kérdés gyermekeink képernyő előtti időtöltése kapcsán, mennyi a túl sok? Mennyi is az annyi?
Soha nem volt még ilyen egyszerű a szórakoztatás, a tájékoztatás és a kapcsolattartás. Kedvenc műsoraink, zenéink, a közösségi média és a legfrissebb hírek ma már a mobiltelefonunkon megjeleníthetők, olvashatók nézhetők a nap 24 órájában. Miközben mi élvezzük ezt a kényelmet, egyben a gyermekeink is élvezhetik ezt. Persze van az a nevelési módszer, hogy a gyermekek képernyőidejét 0 azaz nulla percben határozzák meg de szociálisan az sem megfelelő megoldás. Az vesse másra az első követ, aki a sajt énidő vagy a családi békesség oltárán feláldozva nem dobott még oda egyetlen percnyi képernyőidőt sem gyermeke elé!
A képernyő előtt töltött idő
Mivel a gyerekek egyre fiatalabb korban kapnak tablet vagy okostelefon időt, miközben hozzáférnek a tévéhez, játékkonzolhoz is, nagyságrendileg több időt töltenek naponta a képernyő előtt, mint a korábbi generációk.
De mennyi időt is pontosan? A számok sokkolóak. Felmérések szerint a képernyőidő megoszlása korosztályonként a következő:
- 8-10 éves korig: 6 óra,
- 11-14 éves korig: 9 óra,
- 15-18 éves korig: 7,5 óra,
NAPONTA!
És ezek a számok még nem is tartalmazzák azt az időt, amit a gyerekek az iskolai munkájuk során, az órákon a képernyők előtt töltenek.
Az egészségre gyakorolt hatások
Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy a túl sok képernyőidő milyen hatással lehet gyermekeik egészségére, valamint arra, hogy képesek-e egészséges kapcsolatokat kialakítani a barátaikkal és a családjukkal.
Míg a televíziók évtizedek óta az otthonok szerves részét képezik, a képernyőidő kérdése viszonylag új terület, mivel az okostelefonok még nem régóta léteznek. Az elmúlt évtizedben ez a téma alapvető kérdéssé vált, amelyet a gyermekorvosok a szülőkkel megvitatnak.
A tanulmányok összefüggéseket mutatnak ki a túlzott képernyőidő és a gyermekek különböző fizikai és mentális egészségügyi problémái, például az elhízás, a depresszió, a viselkedési problémák és a szorongás között. Emellett megakadályozza őket abban is, hogy minden éjszaka az ajánlott mennyiségű alvást megkapják. Ez fizikailag is károsítja őket, és hatással van az osztálytermi teljesítményükre. Aztán amikor hazajönnek az iskolából, ez elvonja tőlük azt az időt, amit a házi feladatra, otthoni feldataikra kellene fordítaniuk.
Ez a szociális készségek fejlődésére is hatással van. A valós világbeli interakciókban a türelmetlenség az egyik legnagyobb eredménye a túlzott képernyőidőnek. Nem kell türelmesnek lenni a képernyővel szemben, az azonnali igény kielégítést jelenet a gyermeknek. De türelemre van szükség, amikor személyesen beszélget a gyermek személyesen valakivel. Fontos tehát, hogy a gyerekek megtanuljanak várni, figyelni és érdemben válaszolni.
Ez nem csak a többi gyerekkel való kommunikációban segít nekik, hanem a közös játékban is, hiszen a játék a többiekkel nagyon fontos. Mindez megalapozza az egészséges kapcsolatok és barátságok kialakulását, amikor felnőnek.
Ajánlott képernyőidő korlátok
Mivel az elektronikus eszközök ennyire beépültek a kultúránkba, hogyan is kellene a szülőknek határokat szabniuk gyermekeik számára?
Ezek az irányelvek javasoltak a kutatások szerint:
- 2 éves kor alatt: nulla képernyőidő, kivéve a családdal vagy barátokkal való videochatelést
- 2-5 éves korig: naponta legfeljebb 1 óra közös nézés a szülővel vagy testvérrel
- 5-17 éves korig: legfeljebb napi 2 óra, kivéve a házi feladatot.
A képernyőidő szabályozása valójában egy pozitív szülői eszköz, amely segíthet a szülőknek abban, hogy a gyermekeiket irányítsák. Gyermekük fejlődését támogatja és szabályozza a képernyőidő megfelelő alkalmazása, korlátozása.
További proaktív lépések a szülők számára
Képernyőmentes hálószobák: a gyermek hálószobájában ne legyenek képernyők, és a gyerekek általában lefekvés előtt két órával ne nézzenek képernyőt. Ennek oka, hogy a képernyő kék fénye megakadályozhatja az agyat abban, hogy tudja, mikor van itt az ideje felkészülni az alvásra. A lefekvés előtti tévénézés helyett a gyerekeknek más tevékenységekkel, például olvasással kell foglalkozniuk.
Töltse ki az űrt: ha csökkentenie kell gyermeke képernyőidejét, ne hagyja, hogy kitalálja, mit kezdjen a szabadidővel. Helyettesítse azt valami pozitív dologgal, például szabadtéri sporttal vagy más tevékenységgel.
Koncentráljon a személyes interakciókra! A képernyőidő korlátozásán kívül a szülőknek a gyermekeikkel való személyes interakciókra is összpontosítaniuk kell. A kisebb gyerekek nem ugyanúgy viszonyulnak ahhoz, amit a képernyőn látnak, mint a való életben. A személyes beszélgetések során küldött tudatalatti üzenetek nem ugyanúgy jelennek meg a képernyőn. Amikor egy kisgyerekkel játszunk, megtanítjuk őket arra, hogyan lépjenek kapcsolatba a környezetükkel. Tanulmányok azt mutatják, hogy minél interaktívabbak vagyunk velük, annál jobban fejlődnek, mert több érzékszervüket használják, például a hallást, az érintést és a szaglást.
De akár fiatalabb, akár idősebb a gyermek, az emberi interakció olyan előnyökkel jár, amelyeket nem lehet a képernyőkkel helyettesíteni. Minden a kapcsolatok kialakításáról szól. Minden gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy később az életében is egészséges kapcsolatokat tartson fenn. Ha ezt nem tapasztalja meg, és nem látja, hogy milyen kapcsolatokat kell kialakítania már kicsi korban, akkor erre már később sem lesz képes.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.