Mindannyian boldogok akarunk lenni. Nap mint nap, számtalan dolgot teszünk azért, hogy jól érezzük magunkat, akár rövid távon, akár a jövőnkre készülve. A gond az, hogy a tudomány szerint elég rosszul tudjuk megjósolni, hogy mi tesz minket boldoggá, vagy azért, mert egyszerűen nem tudjuk, mi a jó nekünk, vagy azért, mert tudjuk, de túl lusták vagyunk ahhoz, hogy véghez vigyük.
A kutatások szerint már 20 perc testmozgás is javíthatja a hangulatunkat, de ez persze nem olyan dolog, amit minden nap (vagy úgy egyáltalán) meg akarnánk tenni. Még ha véghez is visszük azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoljuk, hogy boldoggá tesznek minket, hajlamosak vagyunk túlbecsülni, hogy ezek a dolgok valójában mennyire tesznek minket boldoggá.
Akkor sohasem lehetünk igazán boldogok? Nem egészen. Valójában a legtöbb ember az ideje nagy részében boldog (inkább elégedett, de ez már egy másik téma). De ha idén télen szeretnénk egy kicsivel több boldogságot vinni életünkbe, akkor nézzünk rá, hogy a kutatók mit derítettek ki, milyen dolgok tesznek minket a legboldogabbá.
Nem ér minket túlságosan sokkolóan, ha megtudjuk, hogy általában az erős szociális kötelékekkel rendelkező emberek a legboldogabbak és ők kapják a legtöbb támogatást a barátaiktól és a családjuktól is (Card & Skakoon-Sparling, 2023). És valóban, a kutatók kimutatták, hogy a boldogság és a barátokkal és családtagokkal való interakció között erős pozitív kapcsolat áll fenn. Ez egyaránt igaz az extrovertáltakra (akiket másoktól kapnak energiát) és az introvertáltakra (akik nem), de az extrovertáltak általában több időt töltenek társas tevékenységekkel, és összességében több boldogságról számolnak be (Lucas et al., 2008). Ez mind a felnőttekre, mind a gyerekekre, de különösen a tizenévesekre igaz (Cheng & Furnham, 2002). Egyes kutatók még azt is felvetették, hogy a boldogság és a társas interakciók közötti kapcsolat úgy működik, mint egy visszacsatolási hurok, ahol a másokkal való foglalkozás boldogabbá tesz bennünket, majd a boldogabság arra motivál bennünket, hogy többet foglalkozzunk másokkal. Ez segíthet megmagyarázni, hogy miért boldogabbak általában az extrovertáltak, mivel ők általában jobban motiváltak arra, hogy egyáltalán kapcsolatba lépjenek másokkal. Fontos azonban megjegyezni, hogy az introvertáltak sok esetben ugyanúgy szeretnek társaságba járni, mint az extrovertáltak, csak másfajta kapcsolatuk van a szeretteikkel, és több pihenőidőre van szükségük.
Segítés és hála
Amellett, hogy emberek közé járunk és ápoljuk kapcsolatainkat, bizonyítottan az is boldoggá tesz minket, ha bármiben segítünk ezeknek az embereknek. Valójában már egyetlen önzetlen cselekedet is boldoggá tehet minket. Egy ezzel a témával foglalkozó tanulmányban az embereknek 5 vagy 20 dolláros borítékokat adtak. A felének azt mondták, hogy költse el a pénzt saját magára, míg a másik felének azt, hogy költse el valaki másra. A vizsgálat végén megkérték őket, hogy számoljanak be arról, mennyire érzik magukat boldognak. A kapott pénz összege nem befolyásolta a boldogságukat, de azok, akik másra költötték a pénzt, arról számoltak be, hogy boldogabbnak érezték magukat a nap végén, mint azok, akik magukra költötték a pénzt (Dunn, Aknin és Norton, 2008). A további kutatások szerint a másokra való pénzköltés különösen boldoggá tesz, hogy látjuk, amit a nagylelkűségünk okoz, ha valamilyen szoros kapcsolatot érzünk azzal a személlyel vagy üggyel, akinek ajándékozunk, és ha magunk hozunk döntést az ajándékozásról (Lok & Dunn, 2020).
Hasonló előnyökkel jár, ha hálásak vagyunk, amikor valaki más ajándékozik nekünk valamit. Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik valami iránt hálát éreztek, egy gazdálkodási társasjátékban több pénzt adtak másoknak, mint azok, akik semmilyen ajándékot nem kaptak előtte (DeSteno és mtsai., 2010). Továbbá, a hálaérzésre késztetett emberek több erőfeszítést tettek mások megsegítésére, mint azok, akik nem, attól, hogy ismerősüknek vagy egy vadidegennek segítettek (Bartlett & DeSteno, 2006). A háláról az is kiderült, hogy segít felülírni néhány önzőbb kísértésünket, és önuralmat épít, ami segít együttműködővé válni a jövőbeli társadalmi érintkezések során. Sőt, a kutatók arról számoltak be, hogy a fokozott hála érzet összefügg mindenféle pozitív, önkontrollt igénylő egészségügyi viselkedéssel, például a helyes táplálkozással és a több testmozgással, valamint a drog- és alkoholfogyasztás alacsonyabb arányával (DeSteno, 2018).
Mi a helyzet a pénzzel?
Mindannyian azt gondoljuk, hogy a pénz boldoggá tesz minket, de a témával kapcsolatos kutatások vegyes eredményeket hoztak. Egyes tanulmányok szerint a több pénz mindig nagyobb boldogsággal jár együtt. Mások arról számolnak be, hogy a pénz valóban boldogabbá tesz, de csak egy bizonyos összegig, és ha már van elég pénzünk a kényelmes élethez, a több pénz nem feltétlenül tesz boldogabbá minket. Egy újabb tanulmányban az addig különböző eredményekre jutó tudósok összefogtak, hogy egyszer s mindenkorra megoldják a problémára amegoldást, de persze a válasz ezúttal is bonyolultnak bizonyult. Azokat az embereket, akik már most is boldogok, a több pénz csak boldogabbá teszi. Az általában boldogtalan emberek esetében azonban a több pénz körülbelül 100 000 dollárig boldogabbá teszi őket, de ennél több már nem segít (Killingsworth et al., 2023).
A több pénz megszerzése például arra késztethet minket, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek nem tesznek minket boldoggá - például többet dolgozunk, és kevesebb időt töltsünk a barátainkkal és a családunkkal (Aaker és mtsai., 2011). Továbbá a több pénz több választási lehetőséggel jár, ami nem feltétlenül hoz boldogságot. Egy tanulmány például azt találta, hogy az emberek boldogok, ha ingyen kapnak egy párizsi vagy hawaii utazást, de kevésbé boldogok, ha választaniuk kell a két utazás között, amit a tehetős emberek gyakran megtehetnek (Hsee & Hastie, 2006).
De még ha a több pénz nem is tesz minket boldogabbá, a kutatások szerint a pénz bölcsebb felhasználása igen. Egy nagyszabású, az Egyesült Államokra, Kanadára, Dániára és Hollandiára kiterjedő felmérésben például a kutatók arról számoltak be, hogy azok az emberek, akik hajlamosak pénzt költeni olyan szolgáltatásokra, amelyek megkímélik az idejüket - takarítószolgálat, valaki, aki lenyírja a füvet, vagy akár egyszer-egyszer elmennek étterembe enni -, összességében kevésbé stresszesek, sőt, boldogabbak, mint azok, akik inkább anyagi javakra, táskára, ékszerre és minden egyébre költik a pénzüket (Whillans, Dunn, Smeets, Bekkers, & Norton, 2017).
Kutatók folytattak olyan kísérletet, amelyben azt vizsgálták, hogy az időmegtakarítást jelentő szolgáltatásokra való pénzköltés vajon képes-e a stressz csökkentésére és képes e ez az embereket boldogabbá tenni. Egy csoport minden tagja kapott 40-40 dollárt, amit két egymást követő hétvégén elkölthettek magukra. Az első hétvégén azt mondták az embereknek, hogy költsék a pénzt valamire, amivel időt takarítanak meg. A második hétvégén azt mondták nekik, hogy költsék a pénzt valami tárgyra, ami tetszik nekik. Minden hétvége után a kísérletvezetők felhívták az embereket, és megkérdezték tőlük, mennyire voltak boldogok, és mennyire érezték magukat stresszesnek. Az emberek arról számoltak be, hogy lényegesen kevésbé érezték magukat stresszesnek amikor pihenésüket szolgáló szolgáltatásokat vettek. Kimutatták, hogy a stressz csökkenése az, ami miatt ezek az emberek boldogabbnak érezték magukat (Whillans, Dunn, Smeets, Bekkers, & Norton, 2017).
Tehát nem feltétlenül a drága holmik tesznek minket boldoggá. Gyermekeink számára is felhőtlen élményeket kell biztosítani és nem ajándékokkal elhalmozva pótolni az oda nem adott szeretetünket. És ahelyett, hogy a szüleinek új porszívót vennénk, inkább ajánljuk fel nekik, hogy kitakarítjuk házukat. Bármit is választunk, nem szabad elfeledni, hogy az embereket az teszi a legboldogabbá, ha másokkal együtt vannak, így talán a legjobb ajándék, amit adhatunk, az MI magunk vagyunk.
A bejegyzés trackback címe: