Minden kisgyerekes szülő azon vacillál, hogy vajon jó vagy rossz dolog-e, ha megengedi gyerekének, hogy videójátékokkal játsszon, behúzza magával a gaming örvénye. Egyrészt jól látható, hogy ha a játékkonzolján vagy a számítógépen játszik a gyerek, ügyesebb és gyorsabb lesz, szem-kéz koordinációja fejlődik. Másrészt azt is észlelhetjük, hogy romlanak szociális kapcsolatai, illetve bizonyos esetekben szorongást és ellenségességet tapasztalhatunk irányukból. Most akkor jó vagy rossz, ha engedjük gyerekünket videójátékokkal játszani?
Mint minden az életben, ez sem fekete-fehér, nem olyan egyszerű, hogy a videojátékok jók vagy rosszak gyerekeink számára. Sok összetevője van, a gyerek korától és a játékok típusától függően.
Játék a jobb szellemi teljesítményért
Egy közel 2000 gyerek bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy azok, akik naponta három órát vagy annál többet játszottak videojátékokkal, jobban teljesítettek az impulzus (az azonnali késztetések feletti) kontrollt és a memóriát érintő szellemi képességeket vizsgáló teszteken azokhoz a gyerekekhez képest, akik soha nem játszottak videojátékokkal. A JAMA Network Open című folyóiratban közzétett tanulmány a folyamatban lévő Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) kutatás adatait elemezte.
Az ABCD kutatás, amely a maga nemében a legnagyobb az USÁ-ban, közel 12 000 fiatalt követ nyomon felnőtté válásuk során. A kutatók rendszeresen mérik a résztvevők agyi aktivitását mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI), valamint pszichológiai, környezeti és szellemi képességekkel kapcsolatos adatokat és biológiai mintákat gyűjtenek. A vizsgálat célja az agyi és szociális-érzelmi fejlődést befolyásoló tényezők megértése, hogy ezzel segítsék egy, a fiatalok életútjának javítását célzó módszertan kidolgozását.
"Számos tanulmány összefüggésbe hozta a videojátékokat a viselkedési és mentális egészségügyi problémákkal. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy e népszerű időtöltéshez szellemi teljesítmény növekedés is társulhat, amelyeket érdemes tovább vizsgálni" - mondta Dr. Nora Volkow, a kutatást vezető igazgató. Bár számos tanulmány vizsgálta már a videojátékok és a szellemi teljesítmény közötti kapcsolatot, az összefüggések hátterében álló neurobiológiai mechanizmusok nem eléggé ismertek.
A vermonti Burlingtoni Egyetem tudósai az ABCD tanulmányban résztvevő 9-10 éves gyerekek adatait elemezték, a kutatócsoport közel 2000 gyereket vizsgált. Ezeket a gyerekeket két csoportra osztották: azokra, akik egyáltalán nem játszottak, és azokra, akik naponta három órát vagy annál többet játszottak videojátékokkal. A három óra küszöbértéket azért választották, mert az meghaladja a képernyőidőre vonatkozó javaslatokat, amelyek szerint a nagyobb gyerekek esetében a videojátékozás napi egy-két órára korlátozandó. A kutatók minden csoport esetében értékelték a gyerekek teljesítményét két olyan feladatban, amelyek az impulzív viselkedés kontrollálásának és az információk memorizálásának képességét tükrözték, valamint figyelték a gyerekek agyi aktivitását a feladatok elvégzése közben.
A kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát játszottak videojátékokkal, gyorsabbak és pontosabbak voltak mindkét szellemi feladatban. Azt is megfigyelték, hogy a két csoport között megfigyelt különbségeket az agyi aktivitásban mutatkozó különbségek is kísérték.
A Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent 2022-es tanulmány szerint a videojátékok pozitív hatást gyakorolnak a gyerekekre, többek között jobb teljesítményt nyújtanak az impulzuskontrollt és a munkamemóriát érintő kognitív képességeket vizsgáló teszteken azokhoz a gyerekekhez képest, akik soha nem játszottak videojátékokkal.
Egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az akció-videojátékokkal való játék javíthatja a gyerek gyors döntéshozatali és információfeldolgozási képességét. Számos akciójáték gyors tempójú jellege megköveteli a játékosoktól, hogy gyorsan reagáljanak a változó ingerekre, ami fokozhatja kognitív rugalmasságukat és vizuális figyelmüket.
Egy másik kognitív képesség, amely a játék révén erősödhet, a térlátás. Számos videojátékban a játékosoknak komplex virtuális környezetben kell mozogniuk, ami megköveteli tőlük a térbeli események és kapcsolódások megértését és módosítását. Ez fejlesztheti a gyerek térbeli gondolkodási képességét, ami később a valós életben is alkalmazható az olyan területeken, mint az építészet vagy a mérnöki tudományok.
A kognitív készségek mellett a játék a szociális készségekre is pozitív hatással lehet. A többjátékos játékok különösen lehetőséget nyújtanak a játékosoknak arra, hogy együttműködjenek, kommunikáljanak és stratégiát dolgozzanak ki másokkal. Ez javíthatja a szociális interakciós készségeket és elősegítheti a csapatmunkát, amelyek értékes készségek mind a magánéletben, mind a későbbi szakmai környezetben.
A videojátékok sötét oldala
Bár a videójátékoknak számos előnye lehet, lényeges dolog elismerni azt, hogy negatív következményei is lehetnek. A túlzott mértékű játék, függőséghez vezethet, és káros hatással lehet a mentális egészségre is.
A túlzott videojáték használattal kapcsolatos egyik fő aggodalom a függőség kialakulásának lehetősége. A játékfüggőségnek, amelyet az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan játékzavar néven ismer el, több jellemzője is van: a játékkal kapcsolatos viselkedés kontrollálásának képtelensége (pl. dührohamok), a játék elsőbbségben tartása más tevékenységekkel szemben, valamint a játék folytatása a negatív következmények ellenére. Ez a függőség társadalmi elszigetelődéshez, rossz tanulmányi vagy munkahelyi teljesítményhez és feszült kapcsolatokhoz vezethet.
A videojáték másik lehetséges negatív következménye a játéknak a hangulatra és az érzelmekre gyakorolt hatása. Egyes tanulmányok összefüggést találtak a túlzott játékszenvedély és a depresszió és a szorongás fokozott tünetei között. Nem világos, hogy a játék önmagában okozza-e ezeket a tüneteket, vagy azok az emberek, akik már hajlamosak mentális egészségügyi problémákra, nagyobb valószínűséggel vesznek részt a túlzott játékban, mint megküzdési mechanizmusban.
A túl sok játékkal töltött idő elveheti a házi feladatra vagy tanulásra fordítható időt. A videojátékok magával ragadó jellege a dinamikus látványvilágukkal, az interaktív kihívásokkal és a jutalmakkal akaratlanul is hozzájárulhat a figyelem és a koncentráció csökkenéséhez az élet más területein, mint például az iskolai munka, a társas kapcsolatok és más fontos tevékenységek.
A videojáték-használatból eredő túlzott képernyőidő káros hatással lehet a gyerek fizikai egészségére és jólétére. Azok a gyerekek, akik túl sok időt töltenek ülve és videojátékokkal, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak súlygyarapodást, alvászavarokat, és megnő az olyan betegségek kialakulásának kockázata, mint az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek.
Míg korábbi tanulmányok erős összefüggésekről számoltak be a videojátékok és az erőszak és az agresszív viselkedés növekedése között, a Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent 2022-es tanulmánya nem talált ilyen összefüggést. Azok a gyerekek, akik napi három vagy több órát játszottak videojátékokkal, magasabb pontszámot értek el a figyelemproblémák, a depressziós tünetek és a figyelemhiányos hiperaktivitási-zavar (ADHD) mérésénél, mint azok a gyerekek, akik nem játszottak videojátékokkal. A kutatók azonban megállapították, hogy ezek a mért értékek egyik csoportban sem érték el a viselkedés problémás mértékét.
A videojátékok ereje
A videojátékok képesek órákon át lekötni a gyerekeket, kihívásokkal és izgalmakkal teli virtuális világokba rántva őket. Ez az egyedülálló képesség, hogy leköti a gyerekeket, nem véletlen, a játéktervezők gondosan megtervezik a pszichológiai alapelveket felhasználó élményeket, hogy a gyerekeket hosszan lekössék.
A videojáték egyik legfontosabb tulajdonsága, amely annyira magával ragadóvá teszi a játékot, az a jutalom fogalma. Sok videojátékban a játékosok folyamatosan jutalmat kapnak a tetteikért, legyen szó akár pontgyűjtésről, szintlépésről vagy új tartalmak feloldásáról. Ez a jutalmazási rendszer beindítja az agy örömközpontjait, dopamint szabadít fel, és a jól teljesítés és az elégedettség érzését kelti. Ez a jutalmazási rendszer hasonló ahhoz, ami az agyban akkor történik, amikor más kellemes tevékenységeket végzünk, például finom ételeket eszünk vagy dicséretet kapunk.
A játék ismétlődő jellege is szerepet játszik az agyra gyakorolt hatásában. Sok játékban a játékosoknak újra és újra ugyanazokat a cselekvéseket vagy feladatokat kell végrehajtaniuk, például ellenségekre lőni vagy rejtvényeket megoldani. Ez az ismétlődés szokások kialakulásához és új idegpályák fejlődéséhez vezethet az agyban. Ahogy a gyerekek egyre ügyesebbé válnak ezekben a feladatokban, a játékban a mesteri tudás és a teljesítmény érzését tapasztalják.
A videojátékok jövője
Ahogy a videojátékok pszichológiai hatásainak megértése tovább fejlődik, úgy fog fejlődni a játékhoz való hozzáállásunk is. A játékfejlesztők egyre inkább beépítik a pozitív pszichológia elemeit a terveikbe, és olyan játékokat hoznak létre, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem a jólétet és a személyes fejlődést is elősegítik.
A játék fejlesztés egyik feltörekvő területe a videojátékok terápiás eszközként való felhasználása. A virtuális valóság (VR) játékok különösen ígéretesnek bizonyultak számos terápiás alkalmazásban, például a fóbiák, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és még a krónikus fájdalom kezelésében is. A VR-játékok magával ragadó és interaktív környezetek létrehozásával biztonságos és ellenőrzött környezetet biztosíthatnak a terápiás beavatkozásokhoz.
A videojátékok mélyreható hatással vannak a gyerekek agyára és pszichológiájára. Attól kezdve, ahogyan a jutalomközpontjaikat működtetik, egészen a kognitív és szociális készségek fejlődéséig, a játékoknak megvan a hatalmuk, hogy pozitív és negatív módon egyaránt formálják gyerekeink elméjét. Fontos, hogy a gyerekek szülei odafigyeljenek játékszokásaikra, és törekedjenek a virtuális és a valós világbeli élmények közötti egészséges egyensúlyra.
A bejegyzés trackback címe: