Az Apple, a világ legnagyobb értékű cége, a világ legtöbb telefont értékesítő és a világ legjobbjának tartott technológiai márkája az elmúlt 10 évben saját elektromos, önvezető autót fejlesztett. Bár ez nagy titok volt, mégis mindenki tudott róla, a fejlesztésben résztvevők igen nagy száma miatt.

Az Apple elektromos autó fejlesztési projektjének kódneve Titan volt, de a közelmúltban törölték a programot. Ez minden idők legynagyobb, 10 milliárd dolláros pénzégetése volt, és szépen mutatja a Szilícium-völgy arroganciáját.

Ha a tudatlanság boldogság, akkor az arrogancia maga a mennyország, és a Szilícium-völgyi arrogancia nem ismer határokat. A híres Steve Jobs-idézet szerint "Nincs értelme okos embereket felvenni és megmondani nekik, hogy mit tegyenek; azért veszünk fel okos embereket, hogy ők mondhassák meg nekünk, hogy mit tegyünk".

Nem számít, hányan másolják és illesztik be ezt az idézetet, nem fog segíteni, hacsak nem érzed át azt, hogy mit is mond ezzel nekünk Steve Jobs.

A Szilícium-völgy képes szoftvereket, számítógépeket, mobileszközöket, sőt még robotokat is a semmiből kitalálni, lefejleszteni és legyártani... miért történhetett az meg, hogy az Apple végtelen erőforrásaival képtelen volt arra, hogy egy elektromos autót építsen? Miért van az, hogy minden korlátlan lehetősége és pénze ellenére egy olyan cég, mint az Apple, nem tud működő és gyártható elektromos autót építeni? számtalan más, az Apple-nél jóval kisebb erőforrásokkal rendelkező cégnek sikerült ez az elmúlt 10 évben... az Apple-nek vajon miért nem?

Képzeljük csak magunk elé egy forró augusztusi délutánon lezajlott céges megbeszélést. A fejlesztési igazgató (aki nem tud tervezni és rajzolni ugyi) megmutatja az autók tervezésében hatalmas tapasztalattal rendelkező mérnök csapatának online, hogy mit is kellene tervezniük. Az autókat tervező mérnökök ragaszkodnak ahhoz hogy gyártható autót tervezzenek, míg az Apple, a kreativitást mindenek előtt preferáló fejlesztési igazgatós a kreativitás hiányával vádolja őket. A tervező mérnökök csak ülnek szótlanul, hiszen a vezetőjük beszél hozzájuk. Nem értik és tehetetlenek a kreativitást hiányló vezetői érveléssel szemben, hiszen az őket utasító vezetőnek alig van tapasztalata azon kívül, hogy egy telefont megtervez.

10 év és 10 milliárd dollár kellett ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az Apple elektromos autó terve nem működik. nem fog működni. Minél keményebben dolgoztak, annál nagyobbat buktak. Persze azt gondolom, hogy ott kellett volna lenni ahhoz, hogy megtapasztaljam,miértis alakultak így a dolgok. A Keynote prezik önmagukban ne mtudnak problémákat megoldani. Miért is kellett 10 milliárd dollárt elkölteni? Egyetlen projektvezető sem fogja hangosan kimondani, hogy a munkaadójának fogalma sincs arról amiről beszél. Készpénz égetés az egész, a szerencselovaglás mindaddig, amíg senki nem szólal meg.

A Titán projektnek volt néhány igen komoly, mégis hozzá nem értő vezetője. Az Apple 2021-ben Kevin Lynch-et nevezte ki  a projekt vezetésére, aki korábban az Apple Watch fejlesztését felügyelte. Hát nem egy kakukktojás? Egy olyan fickót kértek fel az autós projektjük vezetésére, aki egy 2 cm-es, téglalap alakú mobileszköz fejlesztésének projektjét vezette. Akkoriban csodálkoztam, hogy Doug Field, a Project Titan korábbi vezetője miért ment el a Fordhoz.

Persze távolról sem ez az első eset, hogy a Szilícium-völgyben egy nagy techcég elbukik egy elektromos autó fejlesztésével. Az elköltött milliárdokból csak egy nagy halom aláírt NDA maradt. Soha nem fogjuk megtudni, hogyan is történt ez az Applenél. Vagy meg sem történt meg, mert a túlzott arrogancia gondoskodott arról, hogy ez soha ne történhessen meg.

A Hotel California a Szilícium-völgye egy gyönyörűséges álom, de tudni kell felismerni, hog ymikor jön el az az idő, amikor egyszerűen csak ki kell csekkolni és le kell lépni.

Öt évtizeddel az utolsó Apollo-misszió után a Hold ismét az űrkutatás kiemelt célpontja. 

Mindössze 12 embernek adatott meg az a kiváltság - mindannyian amerikaiak -, hogy a Hold felszínére léphettek. De ez a szám hamarosan növekedni fog. Az USA és a szovjet űrügynökségek közötti történelmi verseny a holdkutatásért, immáron globális törekvéssé vált. A Hold körüli pályára állásra (akár csak műhold szinten) vagy a Hold felszínére történő leszállásra irányuló küldetéseket ma már kormányok és kereskedelmi vállalatok indítanak Európától a Közel-Keleten át a Csendes-óceán déli részéig.

Az 1969-72 közötti amerikai Apollo-missziók sikere ellenére a mai napig csak öt nemzet szállt le a Holdra. Kína az egyik legambiciózusabb a Holdat célba vevő nemzetek közül.

A 2007-ben és 2010-ben végrehajtott két sikeres küldetés után Kína 2013-ban leszálltt a Holdra a Csang'e pilóta nélküli űrszondával. Hat évvel később a Chang'e 4 lett az első olyan küldetés, amely leszállt a Hold túlsó, sötét  oldalán. A Csang'e 5 rautomata szonda 2020-ban mintákat küldött vissza a Földre, az idén májusban induló Csang'e 6 pedig először hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról. Kína ambíciói nem álltak meg itt. Kína nyíltan célul tűzte ki, hogy 2030 előtt embereket juttat a Holdra.

Ez egy hatalmas vállalkozás, de Kína bebizonyította, hogy képes hosszabb távon is  emberes űrrepülések megtervezésére és végrehajtására.

Négyszeri halasztás után az első , USA által kivitelezett Artemis küldetés 2022 novemberében indult el. De a  NASA-nak sok riválisa van a Holdra való visszatérésért. Nem meglepő, hogy az amerikai űrügynökség, a NASA saját Artemis Hold-programjának nemrégiben bejelentett késése, amely legkorábban 2026 szeptemberére tolta ki az űrhajósok Hold-felszínre való leszállásának tervét, az USA és Kína közötti "Hold-verseny" kifejezést szülte.

Természetesen Kínában is előfordulhat csúszás a kilövési ütemtervben. Kínának szüksége van egy komoly hordozórakétára, hogy elkezdhessen infrastruktúrát kiépíteni a Holdon. Egy ilyen zsúfolt verseny mezőnyben a nagy kérdés az, hogy ki lesz az a következő nagy globális szereplő, aki a Hold kutatást dominálja. Mindeközben a a japán Slim (Smart Lander for Investigating Moon) misszió nemrégiben leszállt a Holdra, a Moon Sniper leszállóegységével, és ezzel az ötödik nemzet lett a Holdra leszálló nemzetek közt. A japán űrügynökség, a Jaxa  az amerikai Artemis program részeként egy japán űrhajóst szeretne a Holdra juttatni.  fEgy ilyen zsúfolt mezőnyben a nagy kérdés az, hogy ki lesz a következő nagy globális szereplő a holdkutatás következő szakaszában. Ez már nem kizárólag a nemzeti űrügynökségek dolga lesz; a kereskedelmi vállalatok is szeretnének részesedni a holdi javakól.

Az indiai Chandrayaan-3 leszállóegység 2023 augusztusában ért földet a Hold felszínén, és India kijelentette, hogy a jövőben űrhajósokat küld oda. Az indiai Chandrayaan-3 leszállóegység 2023 augusztusában landolt a Hold felszínén. Bár 2014-ben Kína indította az első kereskedelmi célú küldetést a Holdra, a kis, magánfinanszírozású Manfred Memorial Moon Mission egy mikroszatellitet (61 cm x 26 cm x 10 cm) indított a Holdra, amelyet a luxemburgi LuxSpace épített.

Idén januárban a pittsburghi székhelyű Astrobotic cég elindította a Peregrine Mission 1-et. Ez lett volna az első amerikai űrhajó, amely az 1972-es Apollo 17 óta leszáll a Hold felszínére. Sajnálatos módon röviddel a start után "kritikus hajtóanyagveszteség" miatt leszállás nélkül kellett hazatérnie, és a Föld légkörében elégett a Csendes-óceán déli részének egy távoli pontja felett. Ennek eredményeképpen a február 15-én induló amerikai kereskedelmi küldetés, az Intuitive Machines IM-1, amely a Nova-C leszállóegységét szerette volna a Holdra juttatni, a verseny második helyéről az első helyre lépett előre.

Az Egyesült Államok 2018-ban nyilvánította stratégiai érdekeltségűvé a Holdat. Ma már több mint egy tucat vállalat épít leszállóegységeket, ami egy új piacot teremt. Az elmúlt években Indiában is fellendültek az olyan űrkutatási startupok, mint a Pixel, a Dhruva Space, a Bellatrix Aerospace és a Skyroot Aerospace, amely 2022-ben indította útnak India első magánrakétáját.

2023 októberében egy ausztrál magáncég, a Hex20 bejelentette a Skyroot Aerospace-szel és a japán ispace-szel való együttműködését, amely az év végén megkísérli a második robotizált holdraszállást. Az együttműködés célja, hogy ösztönözze a megfizethető holdi küldetések iránti keresletet.

Úgy tűnik, hogy a Tesla Cybertruck rozsdamentes acélpaneljei nem igazán "kevésbé" foltosak, és nem bizonyulnak kevésbé foltérzékenynek, mint a rozsdamentes konyhai készülékek, amelyeken könnyen keletkeznek zsír- és vízfoltok. Néhány Tesla Cybertruck-tulajdonos tartós narancssárga foltokról számolt be az EV-k külsején, amelyek a rozsda és a korrózió korai jelei lehetnek - írja a Futurism.

Annak ellenére, hogy ezek a Tesla EV-k nemrégiben jelentek meg - és kevés időt töltöttek az utakon - a Cybertruckokkal kapcsolatban máris komyol problémák jelentkeztek, rozdásodnak a karosszéri elemek. Emiatt a tulajdonosok internetes fórumokon vitatkoznak arról, hogy mi okozza a rozsda korai jeleit.

A Cybertruck Owners Club egyik fórumozója azt mondja, hogy a teherautóján apró narancssárga pöttyök jelentek meg, miután két napig esőben vezette. "Ma vettem át a Cybertruckomat" - írták. "A  dealer külön megemlítette, hogy a Cybertruckokon narancssárga rozsdafoltok alakulnak ki az esőben, és hogy a járművet rendszeresen áplni és polírozni kell."

A Cybertruck tulajdonosa a jármű szappanos lemosása után fotókat tett közzé, és ezek nem sok bizalmat ébresztettek: a karosszériaelemek már apró narancssárga, azaz rozdfoltokkal tarkítottak.

Egy másik felhasználó hasonló narancssárga foltokat vett észre a teherautóján, miután esőben vezette azt Los Angelesben. "Dokumentálták a korróziót, és azt mondták, hogy a jövő hónapban felhívnak, amikor megérkeztek a szerszámok, és el tudják végezni a szervizelést/javítást" - írta a felhasználó, miután elvitte a járművét a helyi szervizbe. "A Cybertruck 381 mérföldet futott, és a 11 nap nagy részét a házam előtt parkolva töltötte nálam." A bejegyzésre reagálva vita kerekedett, egyesek azzal érveltek, hogy az elszíneződés szénpor vagy valami más szennyeződés lehet. A Cybertruck rozsdamentes acélszerkezete nemcsak Elon Musknak és a Tesla szerelőszalagjainak okozott fejfájást, hanem a korai felhasználóknak is. A tulajdonosok szerint az EV-k valójában nem rozsdamentesek, és még a Tesla Cybertruck kézikönyve is megerősíti, hogy az acélpanelek érzékenyek az olyan korrozív anyagokra, mint a zsír, az olaj, a fák gyantája, az elhalt rovarok stb., amelyeket gyorsan le kell mosni a korrózió megelőzése érdekében.

A Cybertruck Owners Club fóruma még azt is kijelenti, hogy a rozsdafoltok és a korrózió "a Tesla által deklarált norma", ami nem ébreszt bizalmat a Musk által golyóállónak hirdetett kockabajnok EV hosszútávú kilátásaiban. A neve ellenére a rozsdamentes acél hajlamos a foltosodásra és a rozsdásodásra. Nem éppen folt- és rozsdamentes, csupán ellenáll ezeknek - magyarázzák a Notebook Check német tech-szakértői:

Az adalékanyagok kiválasztása és az alkatrészek kialakítása egy adott acélfajtábóll természetesen mindig költségkérdést jelentenek, nem valódi elvárásokat ésvviselkedést.. És a Tesla itt talán rosszul döntött a Cybertruck esetében. A Tesla Cybertrucknál használt anyaga az acélok kevésbé ellenálló változatai közé tartoznak.

Különösen az olajos és savas szennyeződéseket, például kátrányt vagy madárürüléket kell azonnal alkoholos oldószerrel tisztítani. Közvetlenül utána tiszta vízzel vagy pH-értékre beállított szappannal történő öblítés ajánlott. Ezt a fajta tisztítást minden hosszabb utazás után szükséges elvégezni. Et egy agyrém, ilyet az átlagos autónál nem kell elvégezni, ez olyan mintha telefonunkat minden beszélgetés után zsíroldóval kellene tisztítani, különben 1 év múlva rozsdaette telefonunk lenne.

Néhány Cybertruck-tulajdonos szerint Cybertruck-tulajdonos társaik túlságosan felfújják a dolgokat, és egyikük szerint jó ötlet az, hogy "...ne vezessük esőben, vagy ne ázzon el és rozsdássodjon".  A Cybertruck ára már a megjelenésekor is magasabb volt, mint az eredetileg meghirdetett, így még több pénzt kiadni egy Tesla-fóliázásért aligha hangzik ideális megoldásnak, a rozsda elkerülése végett. Mások a Cybertruckjuk rozsdafoltjaik kialakulása mellett érveltek, mondván, hogy már alig várják, hogy a rozsdamentes acél patinát kapjon.

Gépelek mint az őrült, szeretnék befejezni pár cikket még ma. A laptopom egyszercsak leveszi a fényerőt és elkezd vernyogni, hogy dugjam fel a tápra. Úgy általában van egy külön USB-C telefontöltőm és egy külön, szintén USB-C laptop töltőm, a két töltő kábele egymás mellett lengedez a kanapénk sarkában, felhasználásra készen. A sarokkanapénk szegletébe lekucorodva, félhomályban, Star Trek sorozatokat a háttérben futtava szeretek dolgozni a gépemen.

Az USB-C laptop töltőm gyári Thinkpad, a másik töltőmet a TEMU-ról vettem, szándékosan egy olyat választottam, ami laptop töltésére is alkalmas, kiadja a megfelelő teljesítményt a laptopom töltésére is. És nagyon olcsó volt, de úgy ám hogy 2.000,- Ft szállítással. Mivel amolyan elektronikai barkácsoló féle is vagyok, ezért még műszerem is van ahhoz, hogy kimérjem, valóban használható-e ez a TEMU-s töltő a laptopomat töltésére. És de, adja! Mondta a műszer. Én meg hiszek neki, azért azt mégiscsak nálam okosabb emberek csinálták.

Ezért nem is aggódtam amiatt, hogy a TEMU-s töltőm ne töltené a laptopomat, többször használtam is és örültem mint farom a majmának.

Szóval üldögélek a kanapé srakában a földőn, bőszen gépelek és a laptopom elkezd nafáért könyörögni. Ott lógott a sarokban a két SUB-c töltő kábel vége, hát én a hozzám közelebbit szépen be is dugtam a gépembe. Öröm van, a gép töltődik, lehet tovább hiperfókuszálni az írásra.

Na hát véletlenül a telefon töltőjét dugtam a laptopomba. Mondom, gond nincs ezzel, kimérve, tuti a cucc, tölt, no problemo. Aztán mi van. A nyomorult TEMU-s telefon töltő meg nem alapozott reakcióként egy baromi nagyot csattant és szikrafelhő közepette lefüstölt! Félreértés ne essék, szeretem én a füstőt, mert az cselekvésre kényszerít, ami tespedt életvitelem mellett szuper jó érdekesség, intézkedni kell, azt meg szeretem.

De a szar is belém állt, mondom ez kinyírja a gépemet, és akkor 2 évig nem eszünk, akkora kárt tesz a gépemben. Enni meg kell, azt hiszem.

A füst védekező reflexet váltott ki belőlem és azon nyomban kitéptem a falból a TEMU-s mobiltöltőt. Olyan nagyon nem olvadt szét, éppen csak kicsit, messziről ráhunyorítva egészen használhatónak tűnt még. Sajnos a szagából ítélve azonban már egyértelmű volt, ez a töltő már csak a múlt. Ami múlt, az kimúlt.

Tanulság talán annyi, hogyha egy tized annyi árú terméket találunk a TEMU-n, mint ami az eredeti ára lenne, akkor ne vegyük meg, mert reményeink füstté válnak! 

Amúgy írtam egyet a TEMU veszélyeiről is, olvasd már el légyszi, tényleg jó, itt találod: https://intelligencica.blog.hu/2024/02/16/veszelyes_a_temu

A bipoláris zavart gyakran a hangulat szélsőséges ingadozásaként jellemzik, a mániás csúcsoktól a mély depresszióig. Azonban a bipoláris zavarral élők számára a hullámvölgyeknél sokkal többet jelent ez a diagnózis. Az állandó bocsánatkérés kényszere, a megalázás és a szorongás állandó árnyékként követi. A bipoláris zavar nem csupán a hangulatot érinti. A mániás epizódok során impulzívvá, felelőtlené válhat az ember, irracionális döntéseket hozhat, amelyeknek később súlyos következményei lehetnek. Depresszió idején pedig a bűntudat, a szégyenérzet és az önvád emészti.

Ezek a tünetek nem csupán az érintett személyre hatnak, de a környezetére is. A bipoláris zavarral élők gyakran kénytelenek bocsánatot kérni a mániás epizódok során elkövetett hibákért, a meggondolatlan szavakért és tettekért. Ez a bocsánatkérés kényszere megalázó és szorongató. Félnek a stigmatizálódástól, az elutasítástól, attól, hogy mások hibásnak, megbízhatatlannak látják őket.

A bipoláris zavarral élőknek gyakran küzdeniük kell a stigmatizálódással is. A társadalom nem mindig fogadja el és érti meg a mentális betegségeket. A bipoláris zavart gyakran tévesen hisztériának vagy gyengeségnek tartják. Ez a stigmatizálás tovább súlyosbíthatja a szorongást és a bűntudatot.

A bipoláris zavarral élőknek nem csupán a tünetekkel kell megküzdeniük, de a bocsánatkérés kényszerével, a megaláztatással és a szorongással is. Fontos, hogy a bipoláris zavart ne stigmatizáljuk, és megértsük, hogy ez egy komoly mentális betegség, amely kezelést igényel. A megfelelő terápia és gyógyszeres kezelés segíthet a tünetek stabilizálásában, és a bipoláris zavarral élők teljes és boldog életet élhetnek.

Tippek a bipoláris zavarral élőknek:

• Ne féljen segítséget kérni! A család, a barátok és a terapeuták óriási támaszt nyújthatnak.
• Ismerje meg a betegségét! Minél többet tud a bipoláris zavarról, annál jobban tudja kezelni a tüneteit.
• Tartsa a kapcsolatot a kezelőorvosával! Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék a tüneteit, és szükség esetén módosítsák a kezelést.
• Vegyen részt terápiában! A terápia segíthet megtanulni a tüneteit kezelni, és megbirkózni a bipoláris zavarral járó nehézségekkel.
• Ne szégyellje a betegségét! A bipoláris zavar nem az Ön hibája.
• Csatlakozzon bipoláris zavarral élőknek szóló csoportokhoz! Ezek a csoportok lehetőséget adnak arra, hogy megossza tapasztalatait másokkal, és tanácsokat kapjon.

A bipoláris zavarral élni nem könnyű, de nem is lehetetlen. A megfelelő segítséggel és támogatással teljes és boldog életet élhet.

A blogbejegyzés szerzője bipoláris zavarral él. És megvan.

Az asperger szindróma olyan, mint egy titkos szupererő, ami néha áldás, néha átok. Képzeld el, hogy a radarod másképp pásztázza a világot: a színek élénkebbek, a hangok harsogóbbak, a logika pedig mindent ural. De néha ez a szupererő szuperérzékennyé is tesz, és a szociális interakciók buktatókkal teli tereppé válnak.

Szenvedések hullámvasútja:

Különc sziget: Néha úgy érzed magad, mint egy ufó a Földön. A társasági kódok rejtélyek, a small talk pedig idegen nyelv. Nehéz beilleszkedni, és a magány néha beszippant.
Érzékszervi cunami: A villódzó fények, a hangzavar, a szúrós illatok – mindez kíméletlenül zúdít rád. A túlterheltség szorongást okoz, és a menekülést keresed.
Rutin rabja: A megszokott rend a kapaszkodód, a változástól rettegés. A spontaneitás káoszba torkollik, és a rugalmasság kihívás elé állít.
Fekete-fehér gondolkodás: A szürke zóna nem létezik, a szabályok szentírásként uralkodnak. A kompromisszumok nehezen mennek, és a makacsság néha falakat emel köréd.

Örömök oázisa:

• Hiperfixáció varázsa: Amikor rátalálsz a szenvedélyedre, az lebilincselő, magával ragadó. Akár a dinoszauruszokról, akár a csillagászatról, akár a kódolásról van szó, a tudásod lenyűgöző.
• Őszinteség ereje: Nem ismersz mellébeszélést, a gondolataid áradnak, mint egy hegyi folyó. Őszinte vagy, néha brutálisan őszinte, de ez a te egyediséged.
• Mély empátia: Az érzelmek mélyén érzékeled a szenvedést, és a rászorulók iránt könyörületes vagy. A segíteni akarás benned lüktet, és a gyengédség meglepő pillanatait hozza el.
• Kreatív robbanás: A fantáziád nem ismer határokat, a gondolataid szárnyalnak. Akár művészetben, akár tudományban, akár a zene nyelvén, a kreativitásod lenyűgöző.

Az asperger szindróma hullámvasút, tele kihívásokkal és csodákkal. A szenvedések és örömök egymásba fonódnak, és egyedivé teszik az életedet. Ne feledd, te egy különleges lény vagy, szupererővel a kezedben. Használd a radarodat, hogy megtaláld a boldogság útját, és mutasd meg a világnak, hogy az asperger nem akadály, hanem kincs.

Légy büszke a neurodivergens identitásodra, és öleld magadhoz a belső szuperhősödet!

Eddig soha, egyetlen alkalommal sem írtam politikai témában, bár ez a téma inkább társadalmi, mint politikai kérdés.

Egy kicsi közép-európai ország Köztársasági Elnöke egy pedofil vádakkal elítélt köztörvényes bűnözőt kegyelemben részesített, így felmentette a vádak alól. Erre semmilyen magyarázat nem elfogadható, az őt jelölő párt, az őt támogatók és tenmaga részéről sem. Egyszerűen ennek nincsen vitaalapja, nincsen vagy nem lehet olyan társadalmi réteg, se konzervatív se liberális, aki bármilyen szintű vitára bocsáthatná ezt a témát.

Gyermekeink védelme olyan ősi ösztön, melyet semmi nem bírálhat felül és gyermekeink jogainak megsértése és bántalmazása most és mindörökké tilos, legyen szó családi vagy köztörvényes szellemi vagy testi bántalmazásról.

Jómagam bántalmazó családban nőttem fel és lassan 50 éve hordom magammal megnyomorításom terheit. 4 gyermek apja vagyok és az életemet adnám értük. Az említett Köztársasági Elnök cselekedete olyan mély indulatokat váltott ki előlem, ami végletekig nyugodt természetemmel nem összeegyeztethető. Már már szégyellem magamat, hogy egy ember ilyen indulatot tudott kiváltani belőlem. DE. Szerintem érthető.

Ezért kérek mindenkit, ne vitázzunk ezen, az adott közép-európai ország Köztársasági Elnöke szépen csendben mondjon le, nem várunk semmilyen magyarázatot. A pedofil elítélt pedig kerüljön vissza a börtönbe, immáron azokkal együtt, akik a kegyelmét kérték és engedélyezték.

Pont.

Értik? PONT.

A becslések szerint körülbelül minden 54. magyar gyermek autista. Sok felnőttnél azonban csak a 30-as éveikben vagy életük még későbbi szakaszában diagnosztizálják az autizmust. Én is így jártam, 45 évesen derült ki, hogy az autista spektrumon vagyok aspergeresként. A diagnózis egész addigi életemet megmagyarázta, miért nincsenek barátaim, miért szeretek magam lenni, miért vagyok extra gyors felfogású, miért vágok mások szavába és miért árasztok el engem érdeklő (mások számára uncsi) információkkal másokat (angolul info dump-nak hívják). Pedig olyan érdekes a Világegyetem csillagászati és fizikai tulajdonságairól mesélni!

Az autizmus hivatalos diagnosztizálásához meg kell felelni bizonyos kritériumoknak, amelyeket az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének ötödik kiadása (DSM-5) határoz meg. Ezt használják Magyarországon is, mert elég jól összeszedi, definiálja az autizmust. Persze az autizmus sokkal összetettebb, mint ahogy azt a DSM-5-ben definiálják. Az autisták nem csak olyan emberek, ahogy a közhiedelem tartja. Nem csak olyan emberekről van szó, akik nem veszik fel a szemkontaktust és nehezen szocializálódnak.

Saját tapasztalataim alapján összeszedtem néhány olyan tünetet, mely arra utal, hogy te is autista lehetsz.

1. Gyakran érzed magad meg nem értettnek, és nem tudod mit csinálsz rosszul

Az autisták körében gyakori tapasztalat, hogy úgy érzik, akaratlanul is megbántják az embereket, vagy szociális baklövéseket követnek el. Úgy találják, hogy mások félreértik őket. Például előfordulhat, hogy egy autista személy nem veszi észre, hogy túl közel áll valakihez, vagy hogy egy beszélgetésben kizárólag ő beszél, másokba folytva a szót. Vagy esetleg szenvedélyesen beszél egy olyan témáról, mely másokat nem érdekel és nem veszi észre, hogy mások valami másról szeretnének beszélgetni.

2. Nehezen tudsz alkalmi beszélgetéseket kezdeményezni

A szociális nehézségek szintje személyenként változik, mivel az autizmus egy spektrum. De sok autista embernek nehézséget okozhat, hogy elérje a társadalmi normáknak megfelelő kommunikációt, a mindennapi beszélgetések kezdeményezését és lefolytatásat. Én például programokat futtatok a fejemben, plédául a pékségben elpre eltervezem mit szeretnék venni, mondom, majd amikor megkapom a pékárut, megköszönöm: nagyon szépen köszönm, nagyomn kedves! Nem mondom, hogy nem őszinte a dolog, de semmiképpen sem automatikus válasz.

A társasági bulikról ne is beszéljhünk, automatikusan a programom alapján mindenkivel kedves vagyok és csacsogok, de nem igazán értem mi a fene szükség van az egészre.

3. Felidegesít, de még inkább kiborít, ha a napi rutinjaid vagy terveid felborulnak

Mivel a rugalmatlanság az autizmus része (sose szégyeld, ez egy jó tulajdonság ám), a rutinok megzavarása egy autista személyt érzelmileg ingataggá tehetnek egy olyan dolog miatt, amihez a legtöbb ember természeténél fogva alkalmazkodna. Az autisták az érzéseik szabályozhatatlanságával küzdenk. Amikor elterveztem a napomat és hirtelen a feleségem azt mondja, hogy délután el kell mennünk anyósomhoz, akkor kiborulok? Normális dolog ez a mindenapi felfogás szempontjából? Nagyon nem. Értelmes ez a számomra? Már hogyne. Belehalok, hogy hirtelen változik a terv.

4. Érzékszervi problémáid vannak, érzékeny vagy a zajokra, fényre vagy bizonyos texturák undort váltanak ki belőled

Az érzékszervi problémák is hozzájárulhatnak a mindennapi problémáidhoz, a teljes intellektuális leolvadáshoz. Bár a DSM-5 nem ismeri el a szenzoros problémákat az autizmus tüneteiként, mégis szinte minden autista küzd ezzel.

Én az utcára lépve zajzáró fejhallgatót és a teljes látómezőmet takaró, hegymászó napszemüveget hordok akkor is, ha nem süt a nap. A hangos, zsúfolt, fényes környezez túlstimulál engem. Fáj a fény, a mások folyamatos semmiről csevegése és az éles zajok. Fun fact, nem minden ruhát, textiliát viselek el a bőrömön, de leginkább meztelenül szeretek otthon mászkálni.

5. Kimerülsz a mindenkinek való megfelelésben, maszkolásban

A maszkolás az a viselkedésmód, amivel alkalmazkodunk a társadalmi elvárásokhoz, ami mentén programokat futtatok. Autistaként lényegében szerepet játszunk egy színdarabban, csak hogy boldoguljunk.

Autistaként szimuláljuk a normális emberi működést, csak hogy elfogadjanak minket. De ez így nincsen rendben, ugyan mások vagyunk, de nagyon értékesek a társadalom számára. Kiemeletn hasznosak. Én ezt teszem, vállalom magamat.

A magas intelligenciájú emberek gyakran érzik úgy, hogy egyedi látásmódjuk miatt elidegendtek a világtól.
A társas kapcsolatokban olyan problémákkal szembesülnek, mint az unalom, a traumák okozta elkerülési kényszer és a nem megfelelő kommunikáció. A kapcsolatokban való eligazodás magas intelligenciájú emberként önmegismerést, önelfogadást és empátiát igényel.

A magas IQ-val rendelkező emberek gyakran úgy érzik, hogy nincsenek szinkronban a világgal, mivel már fiatal koruktól kezdve másképp látják és értelmezik az életet. A hasonló gondolkodású társaik keresése, amely már gyermekkorban elkezdődik, a felnőttkorban is folytatódik. Következésképpen a randevúzás és a párkapcsolatok kialakítása egyedülálló kihívások elé állítja őket. Az intellektuálisan, érzelmileg és spirituálisan hozzájuk igazodó partner keresése során a magas IQ-val rendelkező emberek gyakran ütköznek olyan nehézségekbe, mint az érzelmi ambivalencia, a meg nem értettség érzése és az unalomtól való félelem. Ebben a rövid felsorolásban hét gyakori problémát azonosítottam, amelyekkel a magas IQ-jú egyének a párkapcsolataikban szembesülnek. Saját tapasztalataim mentén igyekeztem néhány tanácsot adni e kihívások leküzdéséhez.

A 7 párkapcsolati kihívás a magas IQ-val rendelkező felnőttek számára:

1. Unalom és türelmetlenség

A magas IQ-val rendelkező embereknek gyakran nehézséget okoz, hogy kapcsolódjanak másokhoz. Annak ellenére, hogy lelkesedést, izgalmat és sokoldalúságot hoznak magukkal, ezeket a tulajdonságokat mások gyakran nem tudják viszonozni, ami frusztrációhoz, nyugtalansághoz és a magányosság érzéséhez vezet, valamint fájdalmas vágyakozáshoz az intellektuálisan kielégítőbb interakciók után.

2. Trauma és kötődés kerülése

Sok intellektuálisan tehetséges ember tapasztalja meg, hogy az iskolás évei alatt elutasítóan viuselkednek velük, mind a tanárok, mind tanuló társaik. Mielőtt a tehetségüket felismerték volna, előfordulhatott, hogy mások félreértelmezték őket, mint szórakozottakat, engedetleneket vagy akár arrogánsakat. Ezek a korai, gyermekkori ítélkezési vagy zaklatási tapasztalatok maradandó nyomokat hagyhatnak, amelyek a felnőttkorban is megmaradnak. A felcseperedés évei alatt elszenvedett, bizonytalanságból és bántalmazásból fakadó traumák önvádhoz, mérgező szégyenérzethez és alacsony önbecsüléshez vezethetnek. Következésképpen ez hozzájárulhat az intim kapcsolatokban az elkerülő kötődéshez vagy a se veled, se nélküled viselkedésmintákhoz.

3. Több személyes térre van szükségük

A magas IQ-val rendelkező egyének gyakran mély gondolatokkal és kreatív potenciállal rendelkeznek, ami azzal jár, hogy fokozottan szükségük van saját időre és térre, hogy a saját agyukkal lehessenek, ötleteket fejlesszenek és mély tudást sajátítsanak el az őket érdeklő, különböző területeken. Ez az egyedüllét és a konkrét projektekben való elmélyülés iránti igény azonban ellentétbe kerülhet a hagyományos párkapcsolati elvárásokkal, amelyek azt igényelnék, hogy jelentős mennyiségű időt töltsenek a romantikus partnerrel.

4. Fizikai érzékenységek

A tehetséges emberek, különösen a "kimagaslóan kivételes"-nek minősítettek, gyakran küzdenek fokozott fizikai érzékenységgel, például misofóniával (bizonyos hangokra való érzékenység) és a fizikai érintésekre való fokozott érzékenységgel. Amikor a partnerek nem értik meg ezeket a finomságokat, kritikával élhetnek, és a tehetséges személyt "drámakirálynőnek" vagy "túlérzékenynek" bélyegzik. A megértésnek ez a hiánya nemcsak aláássa a magas IQ-jú egyén önbizalmát és önbecsülését, hanem mélyen megbántó is lehet, mivel aláássa a kapcsolaton belüli bizalmat.

5. Valódi kapcsolatok keresése a gyors tempójú randizási szcénában

A legtöbb tehetséges felnőtt értékeli a valódi, tartalmas kapcsolatokat, ami ütközhet a modern randizás gyors, felszínes természetével. A felszínes eszmecseréket, a játszmákat, a "nehezen kaphatónak" tettetést és az idő előtti intimitás előtérbe helyező randikultúrában a magas IQ-val rendelkezők számára kihívást jelenthet az általuk vágyott tartalmas kapcsolatok kiépítése. Ez az össze nem illés a kapcsolatvesztés és a frusztráció érzéséhez vezethet.

6. Hiperorientált elme, hiperfókuszban

A magas IQ-val rendelkező emberek rendkívül éleslátó és analitikus elmével rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy élesen megfigyeljék és felismerjék a következetlenségeket és a nem korrekt hozzáállást az emberi interakciókban. A tisztánlátásra és őszinteségre való törekvés, bár dicséretes, akaratlanul olyan dinamikához vezethet, amelyben a partnerük állandóan alulértékeltnek érzi magát. Ez a felfokozott érzelmi különbség feszültséget, kommunikációs kihívásokat és konfliktusokat okozhat a kapcsolaton belül.

7. Túlműködés a kapcsolatokban

Természetes intellektusuk miatt sok magas IQ-val rendelkező ember gyermekkorában a szülő-gyermek szerepcsere dinamikájába került, vállalva a családban a gondoskodó szerep felelősségét. Ezt a jelenséget parentifikációnak nevezik, ami gyakran olyan személyiség torzulást eredményez, amelyben már nehezen tudják megkülönböztetni saját szükségleteiket mások szükségleteitől.

A korai családi dinamikát a jelenlegi kapcsolatokra is átvive a magas IQ-val rendelkező személy úgy érezheti, hogy túlműködik, túlzott felelősséget vállal, és mindig ő az, aki döntéseket hoz. Az egyoldalú dinamika végül neheztelést szülhet, mivel méltányosabb, egyenrangúbb és támogatóbb partnerségre vágyik.

Néhány javaslatom a magas IQ-jú emberek számára a randizáshoz és a párkapcsolatokhoz:

• Aktívan törekedjen az intellektuális párkeresésre: ahelyett, hogy lekicsinyelné az intelligenciáját, keressen aktívan olyan partnert, aki nemcsak értékeli, hanem challengeli az intellektusát. Ahelyett, hogy alkalmazkodna a gyorsétteremszerű randizási kultúrához, ragaszkodjon az értékeihez, és keressen valakit, aki szeret mély beszélgetésekbe bocsátkozni és összetett gondolatokat feltárni, és aki osztozik a folytonos tanulás és a személyes fejlődés iránti szenvedélyében.
• Találja meg az egyensúlyt a beszélgetésekben: bár az intellektuális kompatibilitás fontos, ne feledje, hogy nem kell minden beszélgetésnek mélyrehatónak lennie. Keverje a mély beszélgetéseket könnyed gondolatokkal, hogy egy jó kapcsolat jöjjön létre, és a kapcsolat ne legyen túlságosan egydimenziós.
• Értse meg a különböző stílusokat: ismerje fel, hogy az emberek nem mindig azonos sebességgel vagy azonos módon dolgozzák fel az információkat. Gyakoroljon türelmet összetett gondolatai közlésekor, és értékelje partnere sajátos problémamegoldó megközelítését. A kognitív sokféleség megértése javíthatja a kommunikációt, és erősítheti a kapcsolatot Ön és partnere között.
• Fejlessze az érzelmi intelligenciáját: a magas IQ nem jelent automatikusan magas érzelmi intelligenciát, sőt sokszor azzal ellentétes irányú. A teljes értékű kapcsolatokhoz szükséges képességek kiépítése érdekében érdemes fejleszteni az olyan készségeket, mint a nonverbális jelzések felismerése, a partner érzelmeinek átélése és az érzelmi szükségletek hatékony kommunikálása.
• Ünnepelje a tehetsége furcsaságait: a magas IQ-val rendelkező emberek gyakran rendelkeznek egyedi furcsaságokkal és különcségekkel. Ahelyett, hogy a társadalmi normáknak való megfelelésre kényszerítené magát, fogadja el az egyéniségét. Keressen olyan partnert, aki értékeli és örömmel veszi az Ön sajátosságait, humorérzékét és lendületét, hogy a kapcsolat során az lehessen, aki valójában.
• Legyenek reális elvárásai: a tökéletes összhang elérése minden szinten nem reális és nem is elengedhetetlen a sikeres kapcsolathoz. Teljesen normális, ha a partnere érzelmileg kapcsolódik Önhöz, de intellektuálisan nem, vagy fordítva. Az azonnali tökéletesség elvárása helyett koncentráljon a közös alapok és a kölcsönös fejlődési lehetőségek felfedezésére.
• Kérdőjelezze meg a párkapcsolati sztereotípiákat: a társadalmi elvárásoknak való megfelelés helyett alakítson ki olyan partnerségi dinamikát, amely mindkét partner erősségeivel és preferenciáival összhangban van. Helyezze előtérbe azt, ami mindkettőjük számára a legjobban működik, és építsen olyan kapcsolatot, amely hitelesen tükrözi a közös értékeket. Ne törödjőn a családi és társadalmi elvárásokkal, támaszkodjon saját megérzéseire.

Összefoglalva, a magas IQ-val rendelkező személyként hatékonyan navigálni a kapcsolatokban az önismeret és az önelfogadás útját követeli meg. Egyensúlyt kell találni  szükségleteink és mások elfogadása között. Ha önismerettel, mások iránti empátiával és önmagunk iránti együttérzéssel közelítjük meg a kapcsolataink összetettségét, akkor mélyen kapcsolatokat alakíthat ki, amelyek összhangban vannak a rendkívül intenzív és izgatott elméje sajátos igényeivel.

Írtam már az Indexnek cikkeket és napi olvasója is vagyok. De olyannal, amit most elkövettek egyik cikkükben, még nem találkoztam.

Íme a cikk: https://index.hu/belfold/2024/01/29/adhd-figyelemzavar-diagnozis-ellatas-mentalis-betegseg-mentalharcosok-klubja/

Nem tudok elmenni szó nélkül Holló Bettina "Úgy tűnik, egy kicsit az egész világunk ADHD-s – de ez rendben is van" című cikke mellett szó nélkül. Jómagam ADHD-s vagyok és aspergerrel élek (autista spektrumon lévőnek mondják mostanában álkorrektül). A cikk címe és az azt hangoztató pszichológus egészen egyszerűen ostoba. Van egy neurodivergens állapot, az ADHD, majd ők kijelentik, hogy amúgy az egész világ az, az olyan szintű mély butaságot, az intellektuális felfogó képesség teljes hiányát jelenti, amit ADHD-sként még csak elmagyarázni sem tudok.

Mások vagyunk, nem a normál embereknek megfelelően van behuzalozva az agyunk. Mások vagyunk, de nem rosszabbak. Nem jellemző az egész társadalomra az ADHD tünetei, messziről sem. Ne tegyünk hát olyan kijelentéseket, hogy kicsit mindenki az.

Mit szólnának a tolószékesek vagy a szívbetegek ahhhoz, hogy hát mindenki kicsit szívbeteg, vagy mindenki kicsit rokkant? Vagy a cikk szerzője mit szólna ahhoz, hogy a szakmája mit sem ér, hiszen mindenki újságíró, tudja azt amit ő?

Ugye?

Kérem az Index.hu főszerkesztőjét, hogy azonnal vonja vissza a cikk ezen állítását, mely mélyen sértő ránk nézve.