A Facebook katasztrofális kudarca, avagy a Metaverse tanulságai

Tanult-e valamit a nem létező problémákat megoldani akaró innovatív vállalkozói réteg abból, hogy egy előremutató valóságnak hitt termékbe bevásárolt, amely jó előre tudhatóan bukásra volt ítélve?

Volt idő, nem is olyan régen, amikor a bolygó minden jelentős építésze "építkezett" a Metaverse-ben, amely a Mark Zuckerberg Meta (Facebook) égisze alatt működő virtuális valóságplatformja és a hozzá kapcsolódó projektek márkaneve volt. Tavaly olyan elképesztő nevek, mint a Zaha Hadid Architects, a Grimshaw, Farshid Moussavi és természetesen a Bjarke Ingels Group ígéretet tettek arra, hogy "virtuális városokat", virtuális "irodákat" és hasonlóan homályosan hangzó "közösségi tereket" hoznak létre, amelyeket kriptopénzzel finanszíroznak és virtuális „művészettel” (NFT) látnak el. A buzgalom, hogy megragadják a legújabb trendet, amit az egyre kétségbeesettebb és kudarcra hajlamos technológiai ipar kínál, annyira érezhető volt, hogy még a valós fejlesztők, például a CitizenM szállodalánc és az olyan márkák, mint a Jose Cuervo is beszálltak, és egy csomó tényleges pénzt dobtak be a kamu vállalkozásba. A virtuális ingatlanokba való befektetés és beköltözés teljes őrületbe fulladt.

Bizonyos szempontból ki hibáztathatná ezeket a vállalatokat és cégeket? A virtuális valóság szolgáltatás 2021-es indulása óta az úgynevezett "mobilinternet utódja" olyan szárnyaló hype áldozata lett, amilyennel csak kevés dolog bírt ez idáig. A McKinsey azt állította, hogy a Metaverse 5 billió dollár értéket hozhat a vállalkozásoknak. A Citi nem kevesebb, mint 13 billió dollárra becsülte. Ez akkora hatalmas szám, amit emberi elme fel sem foghat, a valós világ teljes gazdasági termelésének teljesítményével vetekszik.

Csak egy probléma volt: az egész dolog egy őrületes nagy baromság. A Metaverse nemhogy nem ér ennyit, de kiderült, hogy abszolút semmit sem ér. Még csak nem is arról van szó, hogy a platform elmaradt volna a várakozásoktól vagy lassan vált volna népszerűvé. Egyáltalán nem látogatta senki a Metaverse-t.

A hype-nagyságára, a kamu mértékére mértéke 2023. májusában derült fény. A Decentralandnak, a vitathatatlanul legnagyobb és legjelentősebb Metaverse platformnak mindössze 38 aktív napi felhasználója volt. A várt százmilliók helyett. A Guardian arról számolt be, hogy a Meta zászlóshajójának számító Horizon Worlds egyik, a felhasználók jutalmazására szolgáló funkciója globálisan nem termelt több bevételt, mint 470 dollár. Nem milliárd, nem billió, hanem simán dollár. Harmincnyolc aktív felhasználó. Négyszázhetven dollár. Nem olvasod rosszul ezeket a számokat. Azt állítani, hogy a Metaverse halott, alulértékelt kifejezés. Soha nem is élt.

Utólag visszatekintve ez nem meglepő. Ha azon tűnődsz, hogy mi értelme van a virtuális valóságnak, a Metaverse-nek - üzleti találkozók? bulik? egyfajta 90-es évek végi Second Life fantázia megélése, de lábak nélkül? - nem vagy egyedül. Valójában senki, még maga Zuckerberg sem volt soha tisztában azzal, hogy mire való ez az egész vállalkozás azon kívül, hogy az internet jövőjének és és egyfajta homályos, virtuális együtt lógást feltételezett. A sajtó meg benyalta az egészet és az emberiség jövőjeként kommunikált errő a kudarcra ítélt vállalkozásról.

A vállalkozás kudarca, amelynek végül maga Zuckerberg vetett véget 2023. májusában, emberek állásába, befektetők sok milliárd dollárnyi pénzébe, emberek értékes, vissza nem kapható idejébe került. De ahogyan azt a Metaverse előtt az NFT-k és a kriptovaluták, majd utána a generatív mesterséges intelligencia hasonlóan eltúlzott hamis felemelkedése esetében is láthatunk, még az ilyen riasztó bukások ellenére sem tűnik úgy, hogy bármi is változna.

Ha megkérdezzük a gyerekeket, hogy milyen terekben érzik otthon magukat, nem fogják azt mondani, hogy Horizon Worlds (Facebook Metaverse). Azt fogják mondani, hogy Roblox (az ellentmondásos, pénzre váltott játéktervezési platform), Minecraft (egy nyitott világot építő videojáték, amely elég régi ahhoz, hogy én magam is játszottam már vele, a gyermekem pedig épp ma kezdte a Minecraft tábort) és Fortnite (játékosok egymás elleni harci játéka, nagyfokú testreszabhatósággal.) A márkák tudják ezt; sokan, mint például a Gucci és a Nike, elkezdtek rendezvényeket és termékbemutatókat rendezni ezekben a virtuális terekben, hogy megpróbáljanak tőkét kovácsolni az egyre fiatalabb felhasználók eléréséből.

A Metaversum kudarcának elképesztő mérete, a tanácsadók és befektetők által említett számok és a valóság közötti eltérés, valamint a tényleges, őrült összegek, amik a dologba kerültek, egyrészt megalázó, másrészt ébresztőnek kellene lenniük.

De, ami még ennél is fontosabb, a technológiai ipar jelenlegi formájában - amely egyre inkább úgy néz ki, mint a legjobb esetben a megfoghatatlan hype-buborékok, a legrosszabb esetben pedig a pénzügyi csalások véget nem érő ciklusa - nem barátja a valóságnak, a valós társadalom és gazdaság építésének. Nem nyújtanak maradandó értéket vagy jelentős produktivitást a társadalom számára. A fellendülés és a csőd ciklusai egyre rövidebbek és rövidebbek lesznek, az eladásra kínált áruk pedig egyre inkább pénzügyiesítettek és instabilak.

A technológiai ipar nem szereti a valós termelést, gazdaságot, de tovább megyek, a művészeteket sem. Profitot húz belőlük, de - amint azt a mesterséges intelligencia munkaügyi következményei kapcsán láthattuk - nyíltan ellenséges a kreatív folyamatokkal szemben. És semmi sem állítja meg addig, amíg minden munka és minden általa előállított dolog - a koncepcióművészettől és a filmforgatókönyvektől kezdve a taxizáson át az építészetig – ez ellen nem lép fel, saját emberi kiválóságuk mentén.

De mi lesz, ha nincs kamu Metaverse és AI, mi fog annyi kattintást és like-ozt kapni a LInkedInen, Facebook-on és Instagramon? MI lesz a kamu influenszerekkel, ugye?