Vége a mesterséges intelligencia felemelkedésének

A generatív AI-eszközök iránt kisebb az érdeklődés, mint néhány hónappal ezelőtt. És csökken.

Amikor a generatív AI-termékek tavaly elkezdtek megjelenni a piacon a nagyközönség számára is használható módon, az az izgalom és félelem lázát váltotta ki.

Az embereket lenyűgözte, hogy ezek az AI eszközök milyen képeket és mondatokat tudtak létrehozni egyetlen rövid szöveges utasításból. A Szilícium-völgy nyálcsorgatva várta, hogy egy olyan új, felforgató erejű technológia jöjjön létre, amelyből sok pénzt lehet majd csinálni az évekig tartó stagnálás, valamint a kripto és a metaversenyek bukása után. Aztán jöttek azok az aggodalmak, hogy milyen lesz a világ, miután a generatív mesterséges intelligencia átalakítja azt. Munkahelyek milliói szűnhetnek meg, lehet, hogy lehetetlenné válik a valóság és számítógép által létrehozott környezet megkülönböztetése, sőt, az emberiség vége is közel lehet. Szóltak a találgatások. Dicsőítették és rettegtek attól a fantasztikus lehetőségtől, ami ebben a technológiában rejlik.

Néhány hónappal később a mesterséges intelligencia által generált rózsaszín köd kezd oszladozni. A kormányok fokozzák a technológia szabályozására irányuló erőfeszítéseket, az alkotók pereskednek a szellemi tulajdon és a szerzői jogok megsértése miatt és az emberek is tiltakoznak a magánélet (valós és vélt) megsértése miatt, amit az új technológia hozott magával. Rengeteg okunk van megkérdőjelezni, hogy a mesterséges intelligenciával működő chatbotok mennyire pontosak valójában, és hogy mennyire nem kellene az embereknek függeniük tőlük.

Feltéve persze, hogy az emberek részben kiábrándulva még mindig használják őket. A legújabb jelentések szerint a felhasználók kezdik elveszíteni az érdeklődésüket: az új, mesterséges intelligenciával működő Bing kereső nem tudott kihasítani a Google piaci részesedéséből a keresők területén, a ChatGPT most először veszít felhasználókat, és a chatbotok még mindig hajlamosak olyan alapvető hibákra, amelyek miatt lehetetlen megbízni bennük. Bizonyos esetekben most még kevésbé pontosak, mint korábban voltak (lásd ChatGPT-4 körüli felhajtás). Vége a bulinak, vége ennek a parti trükknek? Vajon a generatív AI is a 3D tévék sorsára jut?

A generatív mesterséges intelligencia egy nagy teljesítményű technológia, amely nem fog egyhamar sehová sem tűnni, és az ezzel az új technológiával épített chatbotok az egyik legkönnyebben hozzáférhető eszközök a felhasználók számára, akik közvetlenül hozzáférhetnek és kipróbálhatják őket. A legújabb jelentések azonban arra utalnak, hogy a kezdeti izgalom és kíváncsiság elmúltával az emberek talán mégsem annyira rajonganak a chatbotokért, mint azt sokan várták.

Az OpenAI és a ChatGPT chatbotja gyorsan átvette a vezetést, mint a legfelkapottabb generatív AI cég és eszköz, amihez kétségtelenül hozzájárult, hogy az egyik első olyan cég volt, amely a nagyközönség számára is elérhetővé tette az AI eszközöket, továbbá a Microsofttal kötött több milliárd dolláros partnerség is közrejátszott. Ez a partnerség vezetett a Microsoft 2023. februári nagy bejelentéséhez, amely arról szólt, hogy az OpenAI nagy nyelvi modelljével (LLM) épített egyedi chatbotot - ez a ChatGPT motorja is - beépíti internetes keresőmotorjába, a Bingbe. A Microsoft a webes keresés jövőjeként üdvözölte a generatív, mesterséges intelligenciával támogatott keresést. Ahelyett, hogy egy csomó linket vagy tudásablakot kapnánk vissza, ez az új AI chatbot több weboldalról származó információkat kombinál egyetlen keresési eredményben.

Nagy volt a felhajtás és a Bing hirtelen bohócból potenciális riválissá vált egy olyan piacon, amelyet a Google olyannyira ural, hogy szó szerint annak szinonimájává vált. A Google sietett kiadni egy saját chatbotot, Bard néven. A Meta, hogy ne legyen lekörözve, és a még mindig a katasztrofális metaversum kitérőt követően, nem egy, hanem két nyílt forráskódú változatot is kiadott a nagy nyelvi modelljéből. Az OpenAI licencelte a ChatGPT-t más cégeknek is, és a fejlesztők tucatjával álltak sorba, hogy beépítsék azt saját termékeikbe.

A világ átalakulás most talán még messzebb van, mint azt a néhány hónappal ezelőtti izgalom sugallta, ha egyáltalán valaha is meg fog történni. A Wall Street Journal egy nemrégiben megjelent cikke szerint az új Bing nem nyerte el a felhasználók tetszését. A Bing piaci részesedése most nagyjából ugyanannyi, mint az AI előtti januári napokban volt. A Statcounter szerint a Microsoft webböngészője, az Edge, amelyet a fogyasztóknak használniuk kellett a Bing Chat eléréséhez, ugyan a felhasználók számának növekedését mutatta, de máris elkezdett visszaszorulni, míg a Chrome piaci részesedése nőtt ez idő alatt. Van azonban még remény a Microsoft számára. Ha a Bing Chat könnyebben, vagy más és népszerűbb böngészőkön is elérhetővé válik, akkor talán még többen fogják használni.

Közben az OpenAI ChatGPT-je is lankadni látszik. A tavalyi megjelenése óta először fordult elő, hogy júniusban közel 10 százalékkal csökkent a ChatGPT weboldalának forgalma, és az iPhone-alkalmazás letöltései is visszaestek, bár az OpenAI nem kívánta kommentálni a számokat.

A Google pedig még nem integrálta chatbotját a keresési szolgáltatásaiba olyan széleskörűen, mint a Microsoft tette, távol tartva azt a fő keresési oldaltól, és továbbra is kísérleti technológiaként kezeli, amely "pontatlan vagy sértő információkat jeleníthet meg". A Google nem válaszolt a Bard felhasználói számaival kapcsolatos kérdésekre.

A Google megközelítése helyes lehet, tekintve, hogy egyes chatbotok mennyire problémásak lehetnek. Számtalan példát ismerünk arra, hogy a chatbotok elszabadulnak, kezdve attól, hogy nagyon személyes hangot ütnek meg a felhasználókkal, a teljes pontatlanságok igazságként való közlésén át, a minden technológiát átható, eredendő elfogultságig. És bár ezek közül a problémák közül néhányat egyes vállalatok bizonyos mértékig enyhítettek, a dolgok egyre rosszabbnak tűnnek, nem pedig jobbnak.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az OpenAI GPT-4, az LLM legújabb verziójának pontossága egyes területeken jelentősen csökkent, ami azt jelzi, hogy a modellváltozásai drasztikus különbségeket okozhat a kimeneti eredményekben. Az újságírók azon kísérletei pedig, hogy AI által generált tartalommal töltsék meg az oldalaikat, többszörös és kimagaslóan elkeserítő hibákat eredményeztek. A chatbotok által generált csalások is egyre jobban terjedtek, ezért az OpenAI-nak vissza kellett vonnia a ChatGPT által generált szövegek felismerésére szolgáló saját eszközét is, mert az pocsék volt.

A múlt héten nyolc LLM mögött álló vállalat, köztük az OpenAI, a Google és a Meta, elvitte modelljeit a DEF CON-ra, egy hatalmas hackertalálkozóra, hogy a lehető legtöbb emberrel teszteltesse a modelljeik pontosságát és biztonságát egy, a maga nemében különleges un. első stresszteszt keretében, amit "red teaming"-nek neveznek. A Biden-kormányzat, amely sokat hangoztatja a mesterséges intelligencia-technológia biztonságos fejlesztésének és alkalmazásának fontosságát, támogatta és népszerűsítette ezt az eseményt. Az esemény egy lehetőség volt arra, hogy kiderítsék, mennyire jól működnek a chatbotok és mennyire nehéz vagy könnyű kisiklatni őket a vágányról.

A kihívás célja az volt, hogy a cégeknek olyan adatokat szolgáltassanak, amelyekre nagy szükségük van azzal kapcsolatban, hogy a modelljeik hogyan viselkednek kritikus körülmények között, egy olyan sokszínű csoport által tesztelve, akik a céges belső csapatok tesztelésétől merőben eltérően tesztelnek. Az eredmények ellentmondásosak, de mindenképpen a technológiával kapcsolatos problémákat erősítik.

Az AI chatbotokat már emberek százmilliói használják, akik közül sokan készpénznek veszik azt, amit ezek a chatbotok mondanak. Különösen akkor, ha ezek a felhasználók nem feltétlenül értik, hogy az információ egyáltalán egy chatbottól származik. Mivel a különböző jelentések szerint a felhasználók részéről csökken az érdeklődés a mesterséges intelligenciával működő eszközök iránt, ezért ezeknek jobbá kell válniuk, ha fenn akarnak maradni. Jelenleg még nem tudjuk, hogy a technológia valóban javítható-e, tekintve, hogy még a saját fejlesztőik is azt állítják, hogy nem ismerik pontosan a technológia összes belső működését.

A generatív mesterséges intelligencia elképesztő dolgokra képes. Nem véletlenül olyan izgatottak a befektetők, és nem véletlenül próbálták ki olyan sokan. Az még nem derült ki, hogy több lesz-e, mint egy partitrükk, de még mindig durva hibái miatt lehet, hogy mégiscsak az marad.