Amióta a műanyag szívószálak forgalmazása és így használata is be van tiltva az Európai Unió területén, azóta jellemzően minden étteremben és szórakozóhelyen papír szívószállal kapjuk italunkat. Ha otthon használunk szívószálat, oda is jellemzően csak papírból készültet tudunk venni. Aki valaha is használt papír szívószálat (a papír poharakról már nem is beszélve), az jól tudja milyen bosszantó ez a pár perc alatt elázó és így használhatatlanná váló alkalmatosság. És egy kis ráadásként még mérgező anyagokat is tartalmaz.
Egy új európai tanulmány megállapította, hogy az úgynevezett környezetbarát papír szívószálak 90%-a soha le nem bomló vegyi anyagokat tartalmaz, olyan vegyületeket, amelyek nem - vagy alig - bomlanak le, és felhalmozódhatnak a szervezetünkben, egészségügyi problémákhoz vezetve. Ezek a megállapítások összhangban vannak egy nemrégiben készült amerikai tanulmány eredményeivel is.
A soha le nem bomló vegyi anyagok egy több mint 12 000 vegyi anyagból álló csoportot jelölnek, hivatalosabb nevén a poli- és perfluoralkil-anyagokat, de könnyebben megjegyezhetjük, ha egyszerűen csak PFAS-nek hívjuk őket. A PFAS-ek alig vagy egyáltalán nem bomlanak le a természetben vagy a szervezetünkben. Ezért hívjuk soha le nem bomlóknak őket.
Az emberek főként az élelmiszereken és az ivóvízen keresztül vannak kitéve a PFAS-eknek. Ezenkívül számos élelmiszer-csomagolóanyag és műanyag zacskó is tartalmaz ilyen anyagokat, amelyek így átkerülnek az általunk elfogyasztott élelmiszerekbe. Mivel egy 2021-es amerikai tanulmány szerint a PFAS jelen van a növényi alapú ivószálakban, ezért belgiumi kutatók különböző anyagokból készült szívószálakat elemeztek, hogy kiderítsék, ugyanez igaz-e Európában is.
A kutatók 39 különböző márkájú, papírból, üvegből, bambuszból, rozsdamentes acélból és műanyagból készült szívószálat vizsgáltak, és 29 különböző PFAS vegyületet elemeztek.
A vizsgált márkák többsége (69%-a) tartalmazott PFAS-t, összesen 18 különböző fajtát. A legnagyobb előfordulásban a papír szívószálak tartalmaztak PFAS-t, ezekben a vizsgált márkák 90%-ának esetében mutatták ki, bár igen változó koncentrációban. A leggyakrabban a perfluoroktánsavat (PFOA) mutatták ki, amely magas koleszterinszinthez, csökkent immunválaszhoz, pajzsmirigybetegségekhez, valamint a vese- és hererák kialakulásának növekedéséhez köthető vegyület. Ezt az anyagot nem véletlenül tiltották be 2020-ban világszert. Ugyancsak kimutatták a trifluor-ecetsavat (TFA) és a trifluor-metánszulfonsavat (TFMS), ultra-rövid láncú PFAS-okat, amelyek jól oldódnak a vízben, és így a szívószálakból az italokba kerülhetnek.
A bambusz szívószálak alig valamivel teljesítettek jobban, mint a papír szívószálak, a vizsgált márkák 80%-ában találtak PFAS-t. A műanyag szívószálak 75%-ában és az üvegből készült szívószálak 40%-ában találtak ilyen vegyi anyagokat. A PFAS-t a vizsgált acél szívószálak egyikében sem mutatták ki.
A növényi alapanyagokból, például papírból és bambuszból készült szívószálakat gyakran úgy reklámozzák, hogy fenntarthatóbbak és környezetbarátabbak, mint a műanyagból készültek. A PFAS jelenléte ezekben a szívószálakban azonban azt jelenti, hogy ez nem igaz.
Bár a PFAS-koncentráció alacsony volt a vizsgált szívószálakban, de ezekkel az anyagokkal a probléma az, hogy bioakkumulatívak. Ez azt jelenti, hogy idővel felhalmozódnak, mivel felszívódnak a szervezetben, de ott folyamatosan felgyűlve soha nem ürülnek ki. A PFAS kis mennyiségei, bár önmagukban nem károsak, hozzáadódhatnak a szervezetben már jelen lévő vegyi terheléshez.
A kutatók szerint bár a tanulmány nem vizsgálta, hogy a PFAS-okat hozzáadták-e a szívószálakhoz, vagy szennyeződés - például a talajból, amelyben a növényi alapú anyagokat termesztik - eredménye, a vegyi anyagok jelenléte szinte minden márkájú papírszívószálban azt jelenti, hogy a PFAS-okat vízlepergető bevonatként használták. A papír szívószál tehát igen megtévesztő elnevezés egy olyan termék esetében, mely káros műanyaggal van bevonva belülről. A tanulmány azt sem vizsgálta, hogy a PFAS-ok kiszivárogtak-e a szívószálakból a folyadékba, amelyben ültek.
A PFAS jelenléte a papír és bambusz szívószálakban azt mutatja, hogy ezek biológiailag nem bomlanak le. A rozsdamentes acél szívószálakban nem mutattak ki PFAS-t, ezért azt tanácsolják a kutatók a fogyasztóknak, hogy ezt a típusú szívószálat használják - vagy egyszerűen csak kerüljék a szívószálak használatát.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2023.09.01. 14:41:20
Amikor a műanyag helyett a papírt erőltetik, nem tudok nem elgondolkodni a papírgyártás során alkalmazott vegyi anyagokon, és a gyártási folyamat okozta környezetterhelésen. Mert a papír sem a fán terem. Nem sokat tudok róla, csak jár rajta az agyam. És az az érzés rémlik fel bennem, hogy a világ már megint nem nyer semmit, csak néhány gyártó. És amikor megnézem azt a kis papírzacskót, amelybe a zsemlét kell pakolnom a boltban a tágas és olcsó műanyag zsákocska helyett, korszerűen és környezetbarátian, műanyagnak tűnő belső réteget tapintok benne. És nézem kétkedve.
Máskor kiderült már, hogy a műanyagokkal sokaknak az a problémája, hogy a természetes vizekbe kerülve eljutnak a részecskéi mindenhová. És ezért a műanyagot be kell tiltani. Ahelyett, hogy arról gondoskodnának, hogy a szemét ne kerülhessen a vízbe. A műanyagok nagyon hasznosak és gazdaságosak, számtalan formában vettük már igénybe őket közmegelégedésre, ezek után a lusta, nemtörődöm hulladékkezelés miatt kitiltani őket az életünkből nem látszik okos ötletnek.
Nagyon menő a PET palackokat külön gyűjteni. Korábban többször elmondták, hogy vegyük le róluk a kupakot, mert az más anyagból van, nem hasznosítható együtt. Évek alatt ki is alakult egy masszív kupakgyűjtési kultúra, munkahelyeken, iskolákban. Nyár óta egy uniós előírásra a kupakot a palackhoz rögzítik. Nyertünk vele?
Nem értek a műanyagiparhoz, de azt tudom, hogy időnként örömmel tudatják velünk, hogy a műanyag hulladék néhány százalékát újrahasznosítják, például pulóvert gyártanak belőle. Furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mekkora munka és mekkora környezeti teher lehet, amíg a palackokból pulóver lesz. Tudom, hogy a kőolaj fogy, de kétség gyötör, hogy a műanyag palackok újrahasznosítása vajon tényleg annyival jobban esik-e a Földnek, gondolva az energia- és vegyianyagfelhasználás problémáira. Aggaszt, hogy még soha nem találkoztam részletes és hihető beszámolóval arról, hogy hogyan is nyerünk az újrafeldolgozáson. Valaki elmondhatná már nekünk, ha ez tényleg akkora zseniális módszer.