Sokat olvasok, keveset beszélek és írom amit diktál az agyam.

A ChatGPT nem elég jó ahhoz, hogy munkahelyeket vegyen el

2023/08/25. - írta: Mesterséges intelligencica

És nem valószínű, hogy tömeges elbocsátásokat okozna, mivel a valóság pofonerdejébe futott bele az elképzelés.

Ennek annyi. Emlékeznek még? Amint a mesterséges intelligencia elkezdett olvasni, írni és kódolni, mindenféle szakmának automatizálódnia kellett volna – mégpedig azonnal. Az ügyvédeknek végük volt. A kezdő mérnökök leselejteződtek. És az újságírók, bloggerek és tartalom írok, nos, egy kis csoda, hogy egyáltalán megírom ezt a történetet, én is a ChatGPT kéne legyek.

És mégis, nyolc hónappal a ChatGPT megjelenése után - és több évvel más mesterséges intelligencia alapú üzleti eszközök megjelenése óta - a következmények minimum is megkérdejelezhetőek? A mesterséges intelligenciát széles körben alkalmazzák, de az elképzelt tömeges elbocsátások nem valósultak meg. Hazánkban még mindig szinte teljes a foglalkoztatottság, a munkaerő mindössze 3,8 százaléka munkanélküli.

pofonerdo.jpg

Az AI befektetésekben érdekeltek narratívája mást mond ugyan, de az AI által vezérelt tömeges munkanélküliséghez vezető út nem egyszerű. Az AI technológia, bármennyire is lenyűgöző, még mindig nem elég jó ahhoz, hogy a legtöbb munkával megbirkózzon. Ahelyett, hogy megszüntetnénk a pozíciónkat, a vállalatok azt szeretnék, ha egyszerűen csak jobban végeznénk azokat. Az embereket robotokkal helyettesíteni kívánó cégek pedig megtanulják, hogy a változásmenedzsment nehéz feladat, több helyen pedig egyenesen megoldhatatlan.

Az iparágak mesterséges intelligencia miatti pusztulása egyszerűen nem fog bekövetkezni. A jogi munka például kifejezetten a generatív AI célkeresztjében volt, de az AI-t lelkesen alkalmazó ügyvédi irodák nem az ügyvédek helyettesítésére használják. A világszerte több mint 3000 ügyvédet foglalkoztató Allen & Overy tavaly kezdett el dolgozni a Harvey nevű generatív AI-eszközzel, és még egyetlen embert sem váltott ki vele.

A Harvey jogi oldalakat, szerződéseket és más nagyméretű dokumentumokat vizsgál át, majd válaszol a kérdésekre és ír összefoglalókat. Ez pontosan az a fajta alkalmazás, amelyről az emberek azt mondták, hogy a jogi asszisztenseket és a fiatal munkatársakat a munkanélküliség sorába küldi. Pedig mindössze abban segíti őket, hogy jobban teljesítsenek, értéket teremtsenek a cég számára, de semmiképpen sem veszélyeztetik a megélhetésüket. Ugyan miért kellene megszabadulni a hatékonyabb alkalmazottaktól?

Emellett, bár a chatrobotok hasznosak, közel sem elég jó minőségű szövegeket, adatokat adnak ahhoz, minden feladatot elvégezzenek, és még mindig elég gyakran rontanak el dolgokat ahhoz, hogy emberi felügyeletet igényeljenek. Az ügyvédi szakma, az egy szolgáltatási vállalkozás, tehát szükség van a pengeéles megbízhatóságra, pontosságra. Amikor a számítógépek digitalizálták a jogi könyveket, hasonló pánik tört ki, de ma is itt vannak az ügyvédek, sőt több ügyvéd van, mint akkor, amikor ez a technológia megjelent.

A generatív mesterséges intelligencia jellemzően elég jó egy-egy feladat elvégzésében, és nehezen veszi át azt a komplex feladat megoldást, amelyet az emberek a munkájuk során végeznek. Alapvetően egyszerre egy diszkrét, információorientált feladatot tudnak elvégezni mielőtt szükségük lenne egy emberre, aki felülvizsgálja, amit elvégeztek. Emiatt a generatív AI nagyszerű az emberek segítésére, de elégtelen a helyettesítésükre.

Másik példával élve a radiológusokra, még mindig nagy a kereslet, annak ellenére, hogy azt jósolták, hogy a chatrobotok elveszik a munkájukat. A klinikákon a radiológusok használnak ugyan a mesterséges intelligencia-eszközöket a testről készült képek osztályozásához, de nem azok hozzák a döntéseket, a valós eredményeket. A mesterséges intelligencia segít nekik abban, hogy több munkát végezzenek, hogy pótolják az egészségügyi személyzet hiányát. És bár hihetetlenül hasznosak, még nem (vagy sohasem fognak) állnak készen arra, hogy ítéletet hozzanak a ritka betegségek felismeréséről vagy kezelési javaslatokat tegyenek.

Ilyen összetettség minden területen létezik, ezért, ha egy cég bejelentést tesz arról, hogy a dolgozókat mesterséges intelligenciával helyettesíti, azt érdemes minimum némi szkepticizmussal fogadni. Ezek a cégek általában amúgy is leépítéseket hajtanak végre, és a befektetők számára akarják pozitívan beállítani a dolgokat. Ahogy egy volt IBM-alkalmazott elmondta, a PR-osztály számára sokkal könnyebb bejelenteni, hogy 7800 szerepkört átadtak az AI-nak, mint ténylegesen rávenni az AI-t, hogy elvégezze az emberek munkáját.

Az biztos, hogy lesznek olyan munkahelyek, amelyeket a generatív AI megjelenési hulláma érint, mint minden új technológia megjelenésekor történik. És lehetséges, hogy ahogy a technológia egyre jobbá válik, egyes cégek egyes munkaköröket valóban automatizálnak az AI segítségével, még ha ez által okozott tömeges munkanélküliség nem is valószínű.

Még ha a technológia elég jó lesz is ahhoz, hogy tömegesen helyettesítse mondjuk a call centereket vagy a taxisofőröket, a munkaadóknak és az iparnak még mindig lesz választási lehetősége, hogy mit tegyen. Nincs előre eldöntött kimenetele a technológia fejlődésének. Addig azonban érdemes az emberekkel dolgozni, rájuk fogadni a minőségi munkavégzésben. Több olyan terület is létezik, ahol gyorsan automatizáltak az AI segítségével, de messze nem hozzák azt a hasznot, hozamot, amit ígértek. Az embereket alulértékelik.

Szólj hozzá!

Vége a mesterséges intelligencia felemelkedésének

2023/08/24. - írta: Mesterséges intelligencica

A generatív AI-eszközök iránt kisebb az érdeklődés, mint néhány hónappal ezelőtt. És csökken.

Amikor a generatív AI-termékek tavaly elkezdtek megjelenni a piacon a nagyközönség számára is használható módon, az az izgalom és félelem lázát váltotta ki.

Az embereket lenyűgözte, hogy ezek az AI eszközök milyen képeket és mondatokat tudtak létrehozni egyetlen rövid szöveges utasításból. A Szilícium-völgy nyálcsorgatva várta, hogy egy olyan új, felforgató erejű technológia jöjjön létre, amelyből sok pénzt lehet majd csinálni az évekig tartó stagnálás, valamint a kripto és a metaversenyek bukása után. Aztán jöttek azok az aggodalmak, hogy milyen lesz a világ, miután a generatív mesterséges intelligencia átalakítja azt. Munkahelyek milliói szűnhetnek meg, lehet, hogy lehetetlenné válik a valóság és számítógép által létrehozott környezet megkülönböztetése, sőt, az emberiség vége is közel lehet. Szóltak a találgatások. Dicsőítették és rettegtek attól a fantasztikus lehetőségtől, ami ebben a technológiában rejlik.

ai_boom_vege_20230824.jpg

Néhány hónappal később a mesterséges intelligencia által generált rózsaszín köd kezd oszladozni. A kormányok fokozzák a technológia szabályozására irányuló erőfeszítéseket, az alkotók pereskednek a szellemi tulajdon és a szerzői jogok megsértése miatt és az emberek is tiltakoznak a magánélet (valós és vélt) megsértése miatt, amit az új technológia hozott magával. Rengeteg okunk van megkérdőjelezni, hogy a mesterséges intelligenciával működő chatbotok mennyire pontosak valójában, és hogy mennyire nem kellene az embereknek függeniük tőlük.

Feltéve persze, hogy az emberek részben kiábrándulva még mindig használják őket. A legújabb jelentések szerint a felhasználók kezdik elveszíteni az érdeklődésüket: az új, mesterséges intelligenciával működő Bing kereső nem tudott kihasítani a Google piaci részesedéséből a keresők területén, a ChatGPT most először veszít felhasználókat, és a chatbotok még mindig hajlamosak olyan alapvető hibákra, amelyek miatt lehetetlen megbízni bennük. Bizonyos esetekben most még kevésbé pontosak, mint korábban voltak (lásd ChatGPT-4 körüli felhajtás). Vége a bulinak, vége ennek a parti trükknek? Vajon a generatív AI is a 3D tévék sorsára jut?

A generatív mesterséges intelligencia egy nagy teljesítményű technológia, amely nem fog egyhamar sehová sem tűnni, és az ezzel az új technológiával épített chatbotok az egyik legkönnyebben hozzáférhető eszközök a felhasználók számára, akik közvetlenül hozzáférhetnek és kipróbálhatják őket. A legújabb jelentések azonban arra utalnak, hogy a kezdeti izgalom és kíváncsiság elmúltával az emberek talán mégsem annyira rajonganak a chatbotokért, mint azt sokan várták.

Az OpenAI és a ChatGPT chatbotja gyorsan átvette a vezetést, mint a legfelkapottabb generatív AI cég és eszköz, amihez kétségtelenül hozzájárult, hogy az egyik első olyan cég volt, amely a nagyközönség számára is elérhetővé tette az AI eszközöket, továbbá a Microsofttal kötött több milliárd dolláros partnerség is közrejátszott. Ez a partnerség vezetett a Microsoft 2023. februári nagy bejelentéséhez, amely arról szólt, hogy az OpenAI nagy nyelvi modelljével (LLM) épített egyedi chatbotot - ez a ChatGPT motorja is - beépíti internetes keresőmotorjába, a Bingbe. A Microsoft a webes keresés jövőjeként üdvözölte a generatív, mesterséges intelligenciával támogatott keresést. Ahelyett, hogy egy csomó linket vagy tudásablakot kapnánk vissza, ez az új AI chatbot több weboldalról származó információkat kombinál egyetlen keresési eredményben.

Nagy volt a felhajtás és a Bing hirtelen bohócból potenciális riválissá vált egy olyan piacon, amelyet a Google olyannyira ural, hogy szó szerint annak szinonimájává vált. A Google sietett kiadni egy saját chatbotot, Bard néven. A Meta, hogy ne legyen lekörözve, és a még mindig a katasztrofális metaversum kitérőt követően, nem egy, hanem két nyílt forráskódú változatot is kiadott a nagy nyelvi modelljéből. Az OpenAI licencelte a ChatGPT-t más cégeknek is, és a fejlesztők tucatjával álltak sorba, hogy beépítsék azt saját termékeikbe.

A világ átalakulás most talán még messzebb van, mint azt a néhány hónappal ezelőtti izgalom sugallta, ha egyáltalán valaha is meg fog történni. A Wall Street Journal egy nemrégiben megjelent cikke szerint az új Bing nem nyerte el a felhasználók tetszését. A Bing piaci részesedése most nagyjából ugyanannyi, mint az AI előtti januári napokban volt. A Statcounter szerint a Microsoft webböngészője, az Edge, amelyet a fogyasztóknak használniuk kellett a Bing Chat eléréséhez, ugyan a felhasználók számának növekedését mutatta, de máris elkezdett visszaszorulni, míg a Chrome piaci részesedése nőtt ez idő alatt. Van azonban még remény a Microsoft számára. Ha a Bing Chat könnyebben, vagy más és népszerűbb böngészőkön is elérhetővé válik, akkor talán még többen fogják használni.

Közben az OpenAI ChatGPT-je is lankadni látszik. A tavalyi megjelenése óta először fordult elő, hogy júniusban közel 10 százalékkal csökkent a ChatGPT weboldalának forgalma, és az iPhone-alkalmazás letöltései is visszaestek, bár az OpenAI nem kívánta kommentálni a számokat.

A Google pedig még nem integrálta chatbotját a keresési szolgáltatásaiba olyan széleskörűen, mint a Microsoft tette, távol tartva azt a fő keresési oldaltól, és továbbra is kísérleti technológiaként kezeli, amely "pontatlan vagy sértő információkat jeleníthet meg". A Google nem válaszolt a Bard felhasználói számaival kapcsolatos kérdésekre.

A Google megközelítése helyes lehet, tekintve, hogy egyes chatbotok mennyire problémásak lehetnek. Számtalan példát ismerünk arra, hogy a chatbotok elszabadulnak, kezdve attól, hogy nagyon személyes hangot ütnek meg a felhasználókkal, a teljes pontatlanságok igazságként való közlésén át, a minden technológiát átható, eredendő elfogultságig. És bár ezek közül a problémák közül néhányat egyes vállalatok bizonyos mértékig enyhítettek, a dolgok egyre rosszabbnak tűnnek, nem pedig jobbnak.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az OpenAI GPT-4, az LLM legújabb verziójának pontossága egyes területeken jelentősen csökkent, ami azt jelzi, hogy a modellváltozásai drasztikus különbségeket okozhat a kimeneti eredményekben. Az újságírók azon kísérletei pedig, hogy AI által generált tartalommal töltsék meg az oldalaikat, többszörös és kimagaslóan elkeserítő hibákat eredményeztek. A chatbotok által generált csalások is egyre jobban terjedtek, ezért az OpenAI-nak vissza kellett vonnia a ChatGPT által generált szövegek felismerésére szolgáló saját eszközét is, mert az pocsék volt.

A múlt héten nyolc LLM mögött álló vállalat, köztük az OpenAI, a Google és a Meta, elvitte modelljeit a DEF CON-ra, egy hatalmas hackertalálkozóra, hogy a lehető legtöbb emberrel teszteltesse a modelljeik pontosságát és biztonságát egy, a maga nemében különleges un. első stresszteszt keretében, amit "red teaming"-nek neveznek. A Biden-kormányzat, amely sokat hangoztatja a mesterséges intelligencia-technológia biztonságos fejlesztésének és alkalmazásának fontosságát, támogatta és népszerűsítette ezt az eseményt. Az esemény egy lehetőség volt arra, hogy kiderítsék, mennyire jól működnek a chatbotok és mennyire nehéz vagy könnyű kisiklatni őket a vágányról.

A kihívás célja az volt, hogy a cégeknek olyan adatokat szolgáltassanak, amelyekre nagy szükségük van azzal kapcsolatban, hogy a modelljeik hogyan viselkednek kritikus körülmények között, egy olyan sokszínű csoport által tesztelve, akik a céges belső csapatok tesztelésétől merőben eltérően tesztelnek. Az eredmények ellentmondásosak, de mindenképpen a technológiával kapcsolatos problémákat erősítik.

Az AI chatbotokat már emberek százmilliói használják, akik közül sokan készpénznek veszik azt, amit ezek a chatbotok mondanak. Különösen akkor, ha ezek a felhasználók nem feltétlenül értik, hogy az információ egyáltalán egy chatbottól származik. Mivel a különböző jelentések szerint a felhasználók részéről csökken az érdeklődés a mesterséges intelligenciával működő eszközök iránt, ezért ezeknek jobbá kell válniuk, ha fenn akarnak maradni. Jelenleg még nem tudjuk, hogy a technológia valóban javítható-e, tekintve, hogy még a saját fejlesztőik is azt állítják, hogy nem ismerik pontosan a technológia összes belső működését.

A generatív mesterséges intelligencia elképesztő dolgokra képes. Nem véletlenül olyan izgatottak a befektetők, és nem véletlenül próbálták ki olyan sokan. Az még nem derült ki, hogy több lesz-e, mint egy partitrükk, de még mindig durva hibái miatt lehet, hogy mégiscsak az marad.

Szólj hozzá!

Az AI által generált művek nem védhetők szerzői joggal

2023/08/21. - írta: Mesterséges intelligencica

Egy amerikai szövetségi bíró szerint a mesterséges intelligencia által generált művészet nem védhető szerzői joggal.

Beryl A. Howell, az Egyesült Államok kerületi bíróságának bírája pénteken (2023. 08. 18.) úgy döntött, hogy a mesterséges intelligencia által generált műalkotások nem védhetők szerzői joggal - írja a The Hollywood Reporter. A bírónő az amerikai szerzői jogi hivatal ellen indított perben elnökölt, miután az megtagadta Stephen Thalertől a szerzői jogot egy mesterséges intelligencia által generált képre, amelyet az általa létrehozott Creativity Machine algoritmussal készített.

ai_jogok.jpg

Thaler többször is megpróbált szerzői jogot szerezni a képre "a Creativity Machine a tulajdonosának végzett bérmunkájaként", ami a szerzőt a mű alkotójaként, Thalert pedig a műalkotás tulajdonosaként tüntette volna fel, de többször is elutasították.

A Hivatal tavalyi végső elutasítása után Thaler beperelte a Hivatalt, azt állítva, hogy az elutasítás "önkényes, szeszélyes ... és nem állt összhangban a törvénnyel", de Howell bírónő nem így látta. Howell bírónő a határozatában azt írta, hogy a szerzői jogot még soha nem ítélték oda olyan művekre, amelyek "nélkülöztek minden irányító emberi kezet", hozzátéve, hogy " a szerzői jog alapvető követelménye, hogy a szerző ember legyen".

Ezt a bírónő által idézett korábbi ügyek is alátámasztják, mint például az elhíresült majom szelfi ügye. Ezzel szemben Howell bíró megjegyezte, hogy egy olyan eset, amelyben egy nő egy könyvet állított össze olyan jegyzetekből, amelyeket "olyan szavakkal töltött meg, amelyekről úgy vélte, hogy egy természetfeletti "hang" diktálta neki", méltó volt a szerzői jogra.

Howell bíró ugyanakkor elismerte, hogy az emberiség "új határokhoz közeledik a szerzői jog területén", ahol a művészek a mesterséges intelligenciát eszközként fogják használni új művek létrehozásához. Azt írta, hogy ez "kihívást jelentő kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyi emberi közreműködésre van szükség" az AI által létrehozott művészet szerzői jogához, megjegyezve, hogy az AI modelleket gyakran már létező műveken képzik ki.

Stephen Thaler azt tervezi, hogy fellebbez az ügyben. Ügyvédje, Ryan Abbot a Brown Neri Smith & Khan LLP-től azt mondta: "Tisztelettel nem értünk egyet a bíróságnak a szerzői jogi törvény értelmezésével" - írja a Bloomberg Law, amely beszámolt az amerikai szerzői jogi hivatal nyilatkozatáról is, amely szerint a bíróság döntése helyes.

Senki sem tudja pontosan, hogyan alakulnak majd a dolgok az amerikai szerzői jog és a mesterséges intelligencia körül, de a bírósági ügyek egyre csak gyűlnek. Sarah Silverman és két másik szerző az év elején például pert indított az OpenAI és a Meta ellen a modellek adatgyűjtési gyakorlata miatt, míg Matthew Butterick programozó és ügyvéd egy másik perében azt állítja, hogy a Microsoft, a GitHub és az OpenAI által végzett adatgyűjtés szoftverkalózkodásnak minősül.

Szólj hozzá!

Az OpenAI-nak törölnie kell a ChatGPT-t?

2023/08/21. - írta: Mesterséges intelligencica

Jogi problémák miatt elképzelhető, hogy az OpenAI törli a ChatGPT adatbázisát és elölről kezdi a munkát.

Az OpenAI, a népszerű generatív AI eszköz, a ChatGPT-t fejlesztő cég az NPR új jelentése szerint (az Ars Technica cikkében részletesen leírtak szerint) arra kényszerülhet, hogy törölje chatbotját, és teljesen újrakezdje az adatbázis építését. A törlésre egy lehetséges per részeként kerülhet sor, amelynek során az OpenAI-t akár 150 000 dollárra is megbírságolhatják minden egyes, a nyelvi modell képzéséhez felhasznált, szerzői jogvédelem alatt álló anyag után.

broken_robot.jpg

A ChatGPT az elmúlt hónapokban nagy port kavart, különösen, hogy a felhasználók különböző kreatív módokat találtak a generatív AI eszköz használatára. Van olyan, aki üzleti ötletek generálásával ért el sikereket, sokan marketing és social media szövegeket íratnak vele, AI-generált kritikák készítésére használják, sőt van aki még egy félmaratonra való felkészülési edzéshez is használta a ChatGPT-t. A generatív AI mögött álló nyelvi modell sikerének azonban igen magas ára lehet az OpenAI számára.

Ugyanis az olyan nyelvi modelleket, mint a GPT-3.5 és GPT-4 - amelyek a ChatGPT generatív AI-t működtetik - harmadik féltől származó adatok felhasználásával képzik, mások által készített és birtokolt szövegeken tanítják. Az OpenAI pedig még egy olyan web-scraping botot is létrehozott, amely a GPT-modell tréningjéhez képes információkat szerezni a weboldalakról. A probléma itt azonban az, hogy az OpenAI nem csak szabadon hozzáférhető, hanem szerzői jogvédett anyagokra is támaszkodik. Szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is felhasznál a mesterséges intelligenciamodellek képzéséhez, méghozzá a jogtulajdonosok tudta és engedélye nélkül.

A New York Times jelenleg az OpenAI-al annak bepereléséről tárgyal, miután frissítette szolgáltatási feltételeit, amelyben megtiltja az AI-nak, hogy cikkeit és képeit a nyelvi modellek képzéséhez használja. Hogy ez a jogi játszma pontosan mit hozhat az OpenAI-ra, még nem világos, de a szakértők azt állítják, hogy az OpenAI akár 150 ezer dollárt is fizethet jogsértő tartalmanként, minden egyes jogvédett tartalom felhasználása után.

Továbbá a per arra kényszerítheti az OpenAI-t, hogy törölje a ChatGPT-t, és teljesen újrakezdje a nyelvi modell képzését, ami lényegében megbénítaná a vállalat eddigi munkáját a modellen. Nem ez az első eset, hogy az OpenAI-t perekkel támadják. Olyan ismert szerzők, mint Sarah Silverman, hasonló aggályok miatt fogtak össze, hogy bepereljék a vállalatot, mindannyian az általuk készített anyagok szerzői jogainak védelmében.

Ez egy igazán zűrös helyzet. Ha az OpenAI-t beperli a New York Times, az ahhoz vezethet, hogy más vállalatok és weboldalak is hasonló lépéseket fognak tenni jogvédett tartalmaik védelme érdekében. Az is lehetséges, a New York Times és az OpenAI valamilyen licencmegállapodásra juthat, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy fizessen a New York Times-nak a tartalomhoz való hozzáférésért, amely így legálisan elérhetővé válik a GPT modelljének tanítására.

Hogy a New York Times folytatja-e a per előkészítését, vagy hogy az OpenAI-nak törölnie kell-e a ChatGPT-t, az egyelőre még nem fog kiderülni. Az azonban továbbra is minden érintettet foglalkoztat, hogy ezek a nyelvi modellek nagymértékben támaszkodnak a mások által már elvégzett munkára, a más szerzők által keletkeztetett jogvédett tartalmakra.

5 komment

A ChatGPT a csőd szélén

2023/08/17. - írta: Mesterséges intelligencica

A ChatGPT léte borotvaélen táncol, mivel az OpenAI egyre közelebb kerül a csődhöz.

A ChatGPT a jelentések szerint feltartóztathatatlan léptekkel a csőd felé halad. A befektetőknek esélye sincs befektetésüket viszont látni, mivel a vállalkozás alig termel nyereséget a chipek hiánya, az ellentétes érdekek és egyebek körülmények miatt.

a_chatgpt_a_csod_szelen.jpg

Az OpenAI a ChatGPT debütálása óta már 540 millió dolláros, azaz 192 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el. Ez az összeg nagyjából 20.000 db középkategóriás autó árának felel meg, ezeket az autókat pedig körülbelül 30 db futball pálya méretű helyen lehetne leparkolni.

A mesterséges intelligencia az év nagy részében az újságok és hírportálok címlapjain szerepel. Ha az AI témájára gondolunk, automatikusan az OpenAI chatbotja, a ChatGPT jut eszünkbe és az ezt a technológiát használó Microsoft Bing Chatje.

És bár az OpenAI jelentős előrehaladást mutat a technológia fejlesztése területén, a chatbot mégis komoly kihívásokkal néz szembe. Egy nemrégiben publikált jelentés arra hivatkozik, hogy a ChatGPT egyre butább. A tanulmány szerint a chatbot válaszainak minősége az előző verziókhoz képest jelentősen romlott, annak ellenére, hogy az OpenAI erőfeszítéseket tett az eszköz új, a használhatóság javítását célzó funkcióinak kialakítására.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy úgy tűnik, hogy itt már nem a szokásos üzletmenetről van szó. Az OpenAI cég állítólag a csőd szélén áll. Ez több okkal is magyarázható.

Először is, egy AI-alapú chatbot üzemeltetése nem könnyű feladat, különösen, ami annak a költségvonzatát illeti. Azt már tudjuk, hogy az OpenAI körülbelül 700.000 dollárt (mintegy 35 millió Ft-ot használ fel az eszköz napi működtetésére. Ez lekérdezésenként 36 centet (nagyjából 140,- Ft-ot) jelent. Nem is beszélve arról az összegről, amelyet a rendszer futtatására használt GPU-k beszerzésére fordítanak olyan vállalatoktól, mint az NVIDIA, hogy biztosítsák a dolgok zökkenőmentes működését. De olybá tűnik, hogy az OpenAI ezt nem tudja sokáig fenntartani, annak ellenére, hogy a GPT-3.5 és a GPT-4 monetizálásával próbál némi bevételre szert tenni. A Microsoft néhány friss befektető kíséretében gondoskodik ennek az egésznek a finanszírozásáról. Vajon meddig fognak a befektetők segíteni a vállalkozás életben tartásában, ha esélyük sincsen a befektetésüket visszakapni?

A monetáris problémákon kívül az OpenAI a chatbot kínálatát kihasználó felhasználók számának csökkenését is tapasztalja. 2023. júniusa és júliusa között 12%-os csökkenést tapasztalt a felhasználói bázisban, ami körülbelül 200 000 felhasználó elvesztését jelenti. Ezek a statisztikák azonban csak a ChatGPT weboldalát látogató felhasználók számát tükrözik, az API-kat (más, külső szoftverek csatlakozását kiszolgáló szoftverelemek) kihagyva.

Az OpenAI API-ja folyamatos érdeklődés növekedést ért el az olyan cégeknél, amelyek kezdetben ellenezték az egész mesterséges intelligencia ötletét, és most már beépítették azt a munkafolyamataikba. Számos LLM-modell (Nagy Nyelvi Adatbázis) nyílt forráskódú, mellyel a felhasználók számára lehetővé válik, hogy különösebb költségek nélkül az igényeiknek megfelelő, mindennapi munkájukat könnyítő segítséget kapnak.

Emellett OpenAI különösen hangsúlyt helyez arra, hogy cégük hosszútávú tervei és első termékük, a ChatGPT céljai nagy mértékben eltérnek egymástól. Az OpenAI az AGI szuperintelligencia elérésére összpontosít, míg az OpenAI terméküket a profitszerzés felé hajlítják.

Nehezítő tényező továbbá, hogy az OpenAI hatalmas összegeket fordít a biztonsági kérdésekre is. A biztonsági intézkedések biztosítják, hogy az eszköz ne csússzon ki az emberi irányítás alól. Az OpenAI kifejezetten szeretné, ha a kormányzat is bekapcsolódna a biztonsági szabályok kialakításába. Máris folynak olyan perek a ChatGPT ellen, melyek célja a vállalat törvényszegésének megállapítása a fogyasztóvédelmi és szerzői jogi törvények tekintetében. Tekintettel az OpenAI-ba fektetett komoly tőkéjére és kiterjesztett partnerségére, a Microsoft is valószínűleg érintett lesz ezekben a perekben.

Ennek ellenére az OpenAI aktívan keresi az új lehetőségeket, hogy pénzt keressen a GPT-4 LLM-jeiből. A vállalat 2023-ra 200 millió dolláros, 2024-re pedig 1 milliárd dolláros éves bevételt tűzött ki célul, ami a jelenlegi állapotot tekintve eléggé elérhetetlennek tűnik. A vállalat már most 540 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el a chatbot megalapítása óta.

Végül pedig az utolsó kegyelemdöfés az lehet, hogy egyre nagyobb a GPU-k hiánya a piacon, részben az USA és Kína közötti rivalizálás miatt. Az EU nemrégiben fogadta el a 43 milliárd eurós Chips Actet, amelynek célja, hogy fokozza a félvezetőgyártást a régióban, és csökkentse a külföldi régióktól való túlzott függőséget a félvezető chipek fejlesztése terén.

Szólj hozzá!

A pöttöm óriás

2023/08/16. - írta: Mesterséges intelligencica

Esetlen vagyok, ez nem vitás / 
A fejemben kuszaság, megint elkaptál / 
Napról napra többre vágytál / 
Pöttöm vagyok, az Óriás / 

Annyira igyekszem, hogy ne látszódjon / 
Futok, állok, érzek, látok és bánok / 
A föld felett a felhőkön járok / 
A mélyben nyugalmat találok / 

Ne mond, hogy nem félsz / 
Mert biztonságban vagyok / 
Látom a jelet, amit az égre rajzolsz / 
Hogy tudják már csak fent szállok / 

Annyira igyekszem, hogy ne látszódjon / 
Futok, állok, érzek, látok és bánok / 
A föld felett a felhőkön jár / 
A mélyben nyugalmat talál / 

Ez nem lehet hát vitás / 
Én vagyok Ő / 
Pöttöm, az Óriás / 
Szólj hozzá!

A tegnap nélküli nap

2023/08/16. - írta: Mesterséges intelligencica

Minden gondod elhagyja a lelked / 
Szabadítsd fel az elméd / 
Mert a holnap is csak egy másik nap / 
Amikor úgy érzed tovább lépsz / 
Csak légy erős, a holnap is csak egy másik nap / 
Semmi probléma, semmi gond / 

Töröld ki a rossz gondolatokat / 
Mosolyogj és küzdj tovább / 
Élj meg minden pillanatot és napot / 
Amíg emelkedünk / 
Az élet tele van kompromisszumokkal / 
Tehát csak élj a pillanatnak és ments / 
Mert holnap is csak egy másik nap / 

Szólj hozzá!

Őrült ima

2023/08/16. - írta: Mesterséges intelligencica

Ó, Uram! / 
engedtessék, hogy szabaddá tegyem őket / 
Odaadom minden részemet / 
Hol mindenki láthatja, kirakom a szívemet / 

Ó, Uram! / 
Formáld dallá szavaim / 
Hogy mások énekeljék, ha már nem vagyok / 
Énekeljék mert már nem vagyok / 

Hívhatnak, aminek csak akarnak / 
Őrültnek is mondhatnak / 
Hívhatsz, aminek csak akarsz / 
Még csak meg sem csavar / 

Sőt már nem is zavar / 
Amit a világ hadar / 
Mindent megteszek, amit tudok / 
Hívhatnak, aminek csak akarnak / 
Na és akkor mi van, ha őrült vagyok? / 

Ó, Uram! / 
Ez sokkal nehezebb, mint gondoltam / 
De odaadom nekik minden részem / 
Nem tévedek, egy nap bebizonyítom / 

Ó, Uram! / 
engedtessék, hogy szabaddá tegyem őket / 
Odaadom minden részemet / 
Hol mindenki láthatja, kirakom a szívemet / 

Szólj hozzá!

Még csak nem is ismersz

2023/08/16. - írta: Mesterséges intelligencica

Még csak nem is ismersz / 
De azt mondod nem élek jól / 
Meg csak nem is értesz / 
Akkor meg miért beszélsz az álmaimról? / 

Nem kérdezek semmit / 
A magam dolgával törődök / 
Minden alkalommal amikor csak körbe nézek / 
Valami van, amiről az emberek úgy beszélnek / 
És amikor túl akarok lépni / 
Fel akarják tépni / 

Fáradt vagyok, elegem van ebből / 
Ez az én életem / 
Én élek benne most / 
Te ezt nem tudhatod / 

Mindig azon csodálkozom / 
Miért akarnak bántani engem / 
Nem boldogok világukban / 

Féltékeny magányukban / 
Még csak nem is ismersz / 
De azt mondod nem élek jól / 
Meg csak nem is értesz / 
Akkor meg miért beszélsz az álmaimról? / 

Ki vagy, hogy azt mondod nem élek jól / 
Hogy meg mondod mit vagy mit ne tegyek / 
Már döntöttem, erős leszek / 
Miből gondoltad, hogy szükségem van rád? / 

Nem is ismersz 
Hát ne ítélkezz! 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása