UPDATE 2024. 02. 01.: egy kis balhézás után kaptam egy csereporszívót a Gorenjétől! Ez mutatja ugyan jól mutatja a cég márkavédelmi törekvéseit, de az avultatási problémakör ezzel messze nem múlt. De legalább az egyszer már kifizetett vételárért használhatok tovább egy proszívót! Ahogy az amúgy természetes.

UPDATE 2023. 01. 26.: Írtam a Gorenjének, aki bár felajánlott egy (rosszabb, gyengébb típusra) cserét, de az eredeti számla és garanciajegy bemutatásához és alapos műszaki vizsgálathoz köt azt. A dokumentumok nyílván nincsenek már meg, és nem is kötelező, hogy meglegyenek ennyi idővel a vásárlás után. Na de kérem, egy gyártó csak megismeri a saját termékét, rajta a nagy GORENJE felirattal? Ez teljesen nyilvánvalóan igényem elutasítását jelenti, mivel teljesíthetetlen feltételhez kötötték. Sajnálom! Küzdeni fogok az igazamért, hogy se a Gorenje, se más nagy gyártó ne tehesse azt meg, hogy szándékos  és tervezett avultatással megkárosíthassák vevőiket, kényszerítve termékeik újra vásárlásával!

Már több hónapja stay-at-home-daddy-ként itthon vagyok és én végzem a háztartási munkákat. Főzök, takarítok, porszívózok, mosok, gyereket viszem és hozom, meg minden egyéb jó. Kivéve a vasalás. Azt annyira lassan csinálom a kényszeres precizitásom miatt, hogy egyetlen ing kivasalása nekem 20 percig tart, így hát hatékonytalanság jogcímén ezt nem én csinálom. Mellette online dolgozom, újságcikkeket írok és LEGO festőként művészkedek. Akit esetleg érdekelne: https://zolikovacs.hu/hu/

Férfi társaimnak mondom, jó pár hónap teljes háztartásvitel után kifejezetten szeretem csinálni a lakás és gyerek körüli munkákat, sok örömmel jár. Sajnos (már a háztartási örömök miatt mondom) holnaptól újra teljes erővel belevetem magam a munka világába.

Ma sokat írtam és festettem, elégedetten a teljesítményemmel (hátba is veregettem magamat) a háztartási feladatokra kanyarodtam. Előkaptam a Gorenje botporszívómat (https://hu.gorenje.com/termekek/takaritas-es-gondoskodas/porszivok/VACUUM-CLEANER-SVC216FMLW/p/000000000000736202), amit két éve vettem olyan 60.000,- Ft magasságában. Nagyon szép, nekem nagyon tetszik, kudos a formatervezőknek.

Nagy kedvencem (volt) ez a porszívó, mert ott a falon, lekapom, felporszizok és rakom is vissza, pörög a porszívási biznisz. Ráadásul a cucc jó minőségű, erősen szív, boldogság volt vele az élet. De csak volt a boldogság, elszállt. 

A lakás kiporszívózása nem akkora ügy, szeretek minden egyes négyzetcentiméteren végigmenni, bár a sok cucc félrehuzogatása, amik a földön vannak, nem kedvencem. De hát ehhez nem kell kedv, anélkül is lehet csinálni. Szóval a porszívózás közepén voltam, amikor a sarokkanapénk alá toltam a porszívót, a hipermega csuklójával és egyszer csak reccsent egy hatalmasat és a kezemben maradt a porszívó felső része, amiben a portartály és  a motor van. Az alsó része tőböl letört. MI?

Íme ő, a törött főszereplő:

Mehhheeebruhhahaa. Először nagyon sajnáltam a dolgot, meggyászoltam őt. Ki ne gyászolná kedvencét? De aztán éktelen haragra gerjedtem. De tényleg, 2 év alatt tönkre kell mennie egy porszívónak? Jól látható, remélem nem szándékos konstrukciós hiba miatt (gyenge felfüggesztési pontok a kritikus részeken)! Nagyanyám Rakéta porszívója 40 évig ment hibátlanul, hát mi van itt?

Jómagam egy elektronikai termékeket gyártó gyár vezetője és tulajdonos voltam a kínai Csunking városában, ami a világ legnagyobb városa a vonzáskörzeteket is beleszámítva, csak a belvárosban 18 millióan laknak. Egyszóval van tapasztalatom a gyártás kapcsán, de ilyet, amit a Gorenje megenged magának, én nem engedhettem meg. MIért? Azért mert a vevők elmennek, nem bonyi.

Írtam és kerestem a Gorenje márkaképviseletét, az ügyfélszolgálatukat sőt a magyarországi képviselet ügyvezetőjének is írtam személyesen és semmi válasz. Ezek szerint számukra az 1 év garancia idő alatti hibamentesség számít, két év után már tropára mehet a termék, ők nem zavartatják magukat, nem az ő dolguk. Amúgy Gorenje rajongó vagyok, vagyis már csak voltam, mivel szép termékeik vannak, megfelelő áron és minőségben. Több termékük is megtalálható a háztartásunkban. De ennek vége, én ezek utá nnem veszek több Gorenjét és nem is ajánlom másnak sem.

Ott lehet a probléma, hogy a legtöbb nagy gyártó szándékos, tervezett avulással tervezi termékeit. Ez azt jelenti, hogy a terméket tervező mérnökök feladatának a része, hogy a termék meghatározott időn belül menjen tönkre, hogy a vevő új terméket vegyen. Ez egy bevett gyakorlat, mely ellen az Európai Unió képviselői erőteljesen küzdenek. A profit nem állhat a fogyasztói érdekek elé, még ha ez most a profithajhászás nevében így is van.

Gorenje, hát te is?

Új kutatások bizonyítják, hogy a több testvér negatívan befolyásolhatja a gyermekek kognitív fejlődését, miközben összetett módon alakítja szociális viselkedésüket is. Az American Sociological Review című folyóiratban megjelent tanulmány szerint minden további testvér alacsonyabb kognitív képességekhez vezethet, de az idősebb testvérek jelenléte javíthatja a gyermek szociális viselkedését.

Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a nagyobb családokból származó gyermekek tanulmányi eredményei rosszabbak lehetnek a szülői erőforrások megosztása miatt. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek korlátozott idejük, figyelmük és pénzük van, amelyet több gyermek között kell megosztaniuk. Egyes kutatók azonban azzal érveltek, hogy ezek a különbségek nem közvetlenül a család méretének, hanem inkább más szülői tényezőknek, például az értékrendnek vagy a szülői stílusnak tudhatók be. Ez a vita motiválta a friss, ezzel kapcsolatos tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy egy átfogó és hosszú távú adatfelvételezés segítségével világosabb képet nyújtson.

 "Kutatási érdeklődési köröm a családdinamikára és a társadalmi egyenlőtlenségekre terjed ki. Az, hogy a testvérkapcsolatok összetétele hogyan kapcsolódik a gyermek fejlődéséhez és a későbbi eredményekhez, központi szerepet játszik annak megértésében, hogy a család milyen szerepet játszik a társadalmi egyenlőtlenségek kialakításában" - mondta a tanulmány szerzője Wei-hsin Yu, a szociológia professzora és a UCLA végzős tanulmányok igazgatója.

"Ebben a konkrét esetben 2000 körül nagy vita folyt arról, hogy a testvérkapcsolatok nagysága hatással van-e a gyerekek agyi fejlődésére vagy sem. Akik azt állítják, hogy nincs hatása, azt is mondják, hogy az egész a szelekcióról szól. Állításuk szerint azok a szülők, akik a gyermekek kognitív fejlődését helyezik előtérbe, úgy döntenek, hogy kevesebb gyermeket vállalnak, akkor az ilyen családokból származó gyermekek jobban teljesítenek. De nem a testvérek létezése az oka a jobb vagy rosszabb fejlődési eredményeknek. Ennek kimutatására egy meglehetősen új módszert használtak. A módszerrel ugyan nem volt probléma, de az adatokkal igen, mert akkoriban még nem régóta figyelték a családokat. Úgy gondoltam, hogy több mint 20 évnyi extra megfigyeléssel (ugyanabból az adatforrásból) pontosítani lehet az eredmények tekintetében." mondta Wei-hsin Yu.

Az új tanulmány a National Longitudinal Study of Youth 1979 Children and Young Adults (1979-es gyermekek és fiatal felnőttek nemzeti longitudinális vizsgálata) adatait használta fel, amely az 1957 és 1964 között született amerikai lakosok országos reprezentatív mintájában a nők összes biológiai gyermekét nyomon követte. Az elemzés 9 479 gyermekre terjedt ki, ami széleskörűen változatos mintát biztosított a családdinamika időbeli változásának vizsgálatához.

Két elsődleges eredményt mértek: a kognitív fejlődést, amelyet a Peabody Picture Vocabulary Test (PPVT) pontszámaival értékeltek, és a viselkedésbeli fejlődést, amelyet a Behavior Problem Index (BPI) segítségével értékeltek. A PPVT a szókincset méri, és a verbális intelligencia helyettesítőjének tekinthető, míg a BPI a szociális viselkedések egy sorát méri az antiszociális viselkedéstől a társas konfliktusokig. Ezenkívül a környezet otthoni megfigyelésének mérésére szolgáló indexet használták az otthoni környezetben és a szülői támogatásban bekövetkezett változások megértéséhez.

 A vizsgálat kognitív fejlődéssel kapcsolatos eredményei megerősítették az erőforrás-hígulási modellt. Kimutatták, hogy a több testvérrel rendelkező gyermekek általában alacsonyabb pontszámot értek el a kognitív teszteken, ami arra utal, hogy minél több testvérrel rendelkezik egy gyermek, annál kevesebb kognitív erőforrást kaphat. Ez a minta a különböző statisztikai modellekben következetes volt, és rávilágított a családméretnek a gyermek szellemi fejlődésére gyakorolt hatására.

Érdekes módon a tanulmány azt találta, hogy a testvérek nagyobb számából adódó negatív hatás a kognitív képességekre az első vagy másodszülött gyermekek esetében volt a legjelentősebb. Ez arra utal, hogy a gyermek fejlődéséhez rendelkezésre álló erőforrások a család növekedésével egyre korlátozottabbá válnak, ami a korábban születetteket mélyebben érinti.

 "Az, hogy a testvér megléte mennyire segíti vagy károsítja a gyermek fejlődését, függ a gyermek saját önértékelési helyzetétől, valamint attól, hogy a szóban forgó testvér fiatalabb vagy idősebb" - mondta Yu. "Ha a család kicsi, csak egy vagy két gyermekkel rendelkezik, akkor a meglévő gyermekek általában rosszabb kognitív fejlődést mutatnak, ha egy új gyermek kerül a családba".

"A nagyobb családokban egy gyermek hozzáadása nem befolyásolja különösebben a később született gyermekek kognitív fejlődését, mivel ezek a gyermekek már eleve korlátozottan férnek hozzá a kognitív fejlődéshez szükséges erőforrásokhoz (azaz idősebb testvéreik már elhasználták a rendelkezésre álló szülői erőforrásokat). Ebben az értelemben a családméret valójában azokban a társadalmakban számít jobban, ahol a családok többsége kis méretű"."

A viselkedésfejlődés tekintetében a kép árnyaltabb volt. Összességében úgy tűnt, hogy a testvérek, különösen az idősebbek jelenléte előnyös a gyermek szociális viselkedésére nézve. Az idősebb testvérek szerepmodellként vagy társként működhetnek, segítve a szociális készségek fejlődését. A fiatalabb testvérek jelenléte azonban nem következetesen biztosította ezeket az előnyöket, és néhány esetben úgy tűnt, hogy ez a viselkedési problémákat fokozza, különösen az első vagy másodszülött gyermekek esetében.

"A nagyobb családokból származó gyermekek általában jobban teljesítenek, de ez azért van, mert az idősebb testvérekkel rendelkező gyermekek lényegesen jobban viselkednek" - magyarázta Yu. "A fiatalabb testvérek nem segítik a szociális fejlődést; sőt, az elsőszülött gyermekek általában rosszabb viselkedést mutatnak, amikor új gyermek kerül a családba. Így, míg az egygyermekes szülők gyakran érzik úgy, hogy kénytelenek egy újabb gyermeket nemzeni, hogy segítsék a meglévő gyermekük szociális készségeinek fejlődését, az új testvér inkább káros, nem pedig előnyös hatással van a meglévő gyermek szociális viselkedési fejlődésére".

Más szóval "a nagyobb családokból származó gyermekek azért viselkednek jobban, mert legtöbbjüknek vannak idősebb testvéreik, akik erőforrásként szolgálnak a szociálsi viselkedési fejlődéshez. De a szülők nem tudják segíteni meglévő gyermekeik szociális készségeit azzal, hogy egy gyermekkel bővítik a családot" - mondta Yu a PsyPostnak.

"Azzal a korlátozással szembesülünk, hogy a tanulmányunkban szereplő egyik kulcsfontosságú mérőszám, a gyermekek problémás viselkedése az anyák beszámolóin alapul" - mondta Yu. "Az anyák hajlamosak lehetnek arra, hogy fiatalabb gyermekeiket kevesebb viselkedési problémával rendelkezőnek értékeljék, mint idősebb gyermekeiket, mert hajlamosabbak az előbbiek viselkedését megbocsátani. Mindazonáltal az általunk használt mérőszám (viselkedési problémaindex) széles körben elfogadott és a kutatók által validált. Ráadásul az eredményünk, miszerint a nagyon kicsi családokban élő gyermekek átlagosan több problémás viselkedést mutatnak, mint a nagyobb családokban élők, összhangban van más, a tanárok által értékelt viselkedési problémamutatókat használó kutatásokkal, ami arra utal, hogy nem az anyák elfogultsága az oka az eredményeinknek.".

 A tanulmány kapukat nyit a családi környezet, a kognitív fejlődés és a szociális viselkedés közötti összetett kölcsönhatás további feltárására.

"A testvérek összetételében bekövetkező változásoknak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgáló kutatáshoz nagyon hosszú ideig (ebben az esetben 30 évig) tartó adatgyűjtésre van szükség, az egyes gyermekek fejlődési eredményeinek nyomon követésével" - magyarázta Yu. "A kognitív fejlődés tesztpontszámait és a viselkedési problémaindexet használtam, mivel ezt a két mutatót az adatokban szereplő minden egyes gyermek nagyon fiatal kora óta (egészen a tinédzserkorukig vagy a korai felnőttkorukig) mérik. Lehetséges, hogy a testvérek a fejlődés más aspektusaihoz is kapcsolódhatnak, de nincs sok olyan indikátorunk, amelyet 30 éven keresztül ismételten mértek. Hasznos lenne több adatot gyűjteni, és az emberi fejlődés szélesebb körű mérése az egyes családok gyermekeire vonatkozóan hosszú időn keresztül."

Az "Effects of Siblings on Cognitive and Sociobehavioral Development: Ongoing Debates and New Theoretical Insights" (Folyamatban lévő viták és új elméleti meglátások) című tanulmány szerzői Wei-hsin Yu és Hope Xu Yan.

Az Indexen néhány órája jelent meg a cikk a TEMU-ról, pozitív üzenetet közvetítve. Nekem van azért fenntartásom.

A "Vásárolj, mint egy milliárdos" szlogennel a TEMU egy hatásos üzenetet akar velünk közölni. Azzal a céllal mondja ezt, hogy azt sugallja, az árai elég alacsonyak ahhoz, hogy bármit megvásárolhassunk anélkül, hogy a pénztárcánk megtizedelését éreznénk. Ez a szlogen nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Azonban messze nem minden vélemény pozitív, és sokan elgondolkodtak az oldal legitimitásán.

Az intrikát fokozta a TEMU masszív reklámhadjárata, és sikerült is gyorsan és nagy figyelmet irányítani a platformra. Ez egy egyszerre ellentmondásos és érdekes debütáláshoz vezetett. De a kérdés továbbra is az, hogy be tudja-e váltani a TEMU az ígéreteit?

Mi az a TEMU?

A TEMU az egyik legújabb diszkont online kiskereskedő, amely 2022 szeptemberében debütált. Ez az online piactér olcsóbb, gyorsabb online vásárlást ígér, ami a platform gyors növekedését serkenti. A magát bostoni székhelyűnek valló kínai kiskereskedő világszerte 22 különböző piacra terjeszkedett, többek között Kanadába, az Egyesült Királyságba, Ausztráliába, Mexikóba, Japánba és Európába, többek közt Magyarországra is.

Indulása óta a TEMU nagy hírnevet szerzett, és a reakciók meglehetősen megosztóak voltak. Ez az egyik legvitatottabb online webshop, amely jelenleg működik. A platform továbbra is az egekbe szökik, és július óta az Amazon, a Walmart és a Shein mellett az első számú ingyenes vásárlási alkalmazássá lépett elő (a Google Play és az Apple oldalán).

Biztonság: Megbízható a Temu?

Az alacsony költségeket és gyors szállítást ígérő TEMU nagyrészt megfelel a szlogenjének, de ez nem jelenti azt, hogy minden csupa napsütés és egyszarvúfing körülötte.

Adatbiztonság

A TEMU sok kritikát kapott az általa gyűjtött adatok és azon tény miatt, hogy anyavállalata, a PDD Holdings Kínában székel. Sőt, sokan azt állították, hogy az alkalmazást inkább kémprogramnak tervezték, mint online vásárlási platformnak. Nem kommentálnám ezen állítások konkrétumait, azt azért megjegyezném, hogy ugyanez számos népszerű alkalmazásról elmondható, mint pl. a Google és az Amazon is.

A nagyobb aggodalomra itt több olyan jelentés ad okot, amelyek szerint a TEMU használata után banki vagy hitelkártyaadatokat adtak el vagy szivárogtattak ki. Az emberek a közösségi médián keresztül figyelmeztettek másokat, miután szokatlan levonásokat és/vagy pénzfelvételt észleltek. 

A nagy TEMU vita és pletykák

Minden gyorsan növekvő kiskereskedő, amely olyan óriásokat fenyeget, mint az Amazon, szükségszerűen pletykákat, gyanakvást és vitákat gerjeszt. Íme, néhány a Temuval kapcsolatban keringő legfontosabb történetek közül:

• A New York Post arról számolt be, hogy a TEMU adatokat gyűjt a kommunista Kína számára.
• A TEMU testvéroldalát, a Pinduoduót a Google rosszindulatú szoftverek miatt felfüggesztette, ami arra késztette a TEMU-t, hogy törölje a testvérplatformra való összes hivatkozást.
• A Shein gyors divatáru-kiskereskedő decemberben beperelte a Temut szellemi tulajdonjogok megsértésére hivatkozva. Alapvetően azt állítják, hogy a TEMU megpróbálta elhitetni a fogyasztókkal, hogy a Shein és a TEMU ugyanaz a márka.
• A TEMU saját keresettel válaszolt a Shein ellen, azt állítva, hogy a Shein megsérti az amerikai trösztellenes törvényeket azzal, hogy megtiltja az eladóknak a TEMU-val való együttműködést.
• Egyre több influencer vádolja átveréssel a TEMU-t, a platformot a személyazonosság-lopástól kezdve,  hamisan ígért termékekig, amelyek egészen másként néznek ki, mint amit megrendeltünk véltek, vagy egyszerűen soha nem érkeztek meg.

A termékek minősége és elérhetősége

Jelentős aggodalmak merültek fel a soha meg nem érkező rendelésekkel kapcsolatos panaszok mennyiségével, valamint a megérkező áruk minőségével kapcsolatban is.

Ami azt illeti, hogy a megrendelés a leírásnak megfelelően érkezik-e meg, a TEMU mindenképpen a "vigyázzon a vásárló" kategóriába tartozik, ami nem másmilyen, mint bármely más olcsó online kiskereskedő, mint pl. az Aliexpress esetében. Javaslom az adott terméknél az adott eladó értékeléseit ellenőrizni, jómagam is ezt teszem.

A platform a kínált árakhoz képest meglehetősen gyors szállítást is kínál, és jó választás lehet, ha ebben a tekintetben extra garanciát keres. A TEMU ugyanis azt hirdeti, hogy jóváírást ad az ügyfeleknek, ha a csomagjuk a megadott időn túl érkezik, így általában nem kell aggódnia amiatt, hogy mikor érkeznek meg a termékek.

Árképzés: legális a TEMU?

A TEMU árképzése túl jónak tűnhet ahhoz, hogy igaz legyen, de általában a meghirdetett ár valóban az, amit fizetni fog. A platform rendszeresen kínál olyan kedvezményeket, amelyek még a az alapárnál is lejjebb viszik az árakat, és ezekben általában meg is lehet bízni. Ezek a kedvezmények gyakran jelentősek, de meg kell jegyezni, hogy időbeli korlátozással járnak, és egyértelműen arra szolgálnak, hogy sürgősségérzetet keltsenek, és rávegyék Önt a gyors megrendelésre.

Természetesen, ahogy a Shein esetében is, fontos figyelembe venni egy olyan platform etikáját, mint a TEMU. Bár az oldal még elég új, ugyanazt a szabályt követi, mint az összes online kiskereskedő - vagyis ahhoz, hogy egy terméket ilyen alacsony áron kínáljanak, valamit vagy valakit (legyen szó a TEMU dolgozóiról vagy a környezetről) valószínűleg kihasználnak/megkárosítanak.

Tippek a milliárdos vásárláshoz

Ha úgy dönt, hogy a potenciális kockázat megéri a megtakarítást, kövesse tippjeimet a biztonságosabb online tranzakciókhoz, mielőtt "milliárdosként vásárolna".

Limitálja az elvárásait

Bár a termékek általában meglehetősen olcsók, általában azért azt kapja, amiért fizet. A legtöbb esetben, ha magas minőségű árut vár, csalódni fog, bár a legtöbb termék elfogadható minőségű. A termékeket általában közvetlenül attól szerzik be, aki gyártja őket, de rengeteg olyan lehetőség is van az oldalon, amely ismert márkák másolatának tűnik.

Ellenőrizze a véleményeket

A vélemények a legjobb barátai, és érdemes alaposan ellenőrizni őket, mielőtt elkötelezné magát a vásárlás mellett. Ruhavásárlás esetén erősen ajánlott a méretek ellenőrzése, és nem a kiírt méret alapján választani a ruhadarabokat. Tanácsos a szükségesnél valamivel nagyobb méretet választani.

Használjon biztonságosabb fizetési módot

Elég sok pletykát hallottunk már arról, hogy az emberek bankkártya adatai rossz kezekbe kerültek a TEMU-n történő vásárlás után, Én magam is észleltem ilyet, bár nem biztos, hogy ezzel volt kapcsolatos (tekintve kiterjedt internetes vásárlási szokásaimat). Javaslom, hogy internetes vásárláskor virtuális, eldobható, akár egyetlen vásárlásra megnyitott bankkártyákat használjunk, semmiképpen sem a fizikai kártyánk adatait.

Szállíttasson biztonságos címre

Megszabadulhat a csaló weboldalaktól, ha az otthoni címe helyett egy kézbesítői csomagmegőrzőt vagy egy postafiókot használ a kézbesítéshez. Így kevesebb személyes adatot oszt meg, amelyeket ellophatnak, eladhatók vagy felhasználhatók személyazonosságának ellopására.

Átverés lenne hát a TEMU?

Ez igazából attól függ, hogy Ön mit tekint átverésnek. Amíg nincs gondja az alkalmazás által kért adatok megosztásával, és meg tud birkózni az oldal potenciálisan megkérdőjelezhető etikájával, addig viszonylag rövid szállítási idővel olcsó, és elfogadható minőségű árut szerezhet.

Minden bizonnyal léteznek biztonságtudatosabb lehetőségek is, de személyes preferencián múlik, hogy érdemes-e vásárolni a TEMU-ról.

A szerző már vásárolt a TEMU oldalán ésminden rendben volt (a javasolt szabályok betartása mellett).

Ülök a vécén, a vécé lécén, Csípnek a legyek, na én innen megyek, Most jött a nagy hír, nincsen WC-papír, B****a meg a jegesmedve, itt ülhetek egész este!

Valami felpiszkálta az orromat és egy óriásit tüsszentettem, de olyan nemzetközit. A szanaszéjjel szálló taknyot szépen feltöröltem mindenhonnan, magam is meglepődtem a tisztességes mennyiségen. Hiszen még csak beteg sem vagyok. Biztos valami allergia.

A WC-re mindig mobiltelefonnal megyek, hát ki az, aki szarás közben unatkozni akar? Nem vagyok én vadállat, vittem hát magammal. A tüsszentés után visszatértem a mobilom bámulására, épp a Redditet nézegettem a mnkahelyi balesetekről videókat, de amolyan jó ledarálósakat, hadd borzongja bele.

Telefonom magától tekeri a posztokat. Mondom mi a szar? Ez meg itt önállósította magát. Lassan már 3 éves a telefonom és elkezdett leválni a hátulja, gondoltam ez is egy az avulás tüneteinek. Lassan már fél éve lejár a csúcsmodell hátulja, hát mi problémám lehet, ha a teló magától szkrolloz? Amúgy még amolyan fícsörnek is tekinthető a dolog, nem kell hatalmas erőfeszítéssel a mutatóujjamat tornáztatni a tekeréshez, megy az magától is.

Aztán észrevettem őt. A telefon bal sarkában ott volt tüsszentésem részleges eredménye. Ugyan azt hittem minden taknyot letöröltem kolosszális tüsszentésem után, de nem. Ez itt maradt. A képernyő sarkában. És Zoomol. Zoomol a taknyom. Érted, egy takony, nem ám mesterséges intelligencia.

A zoomolás egy takonytól elég kedves dolognak számít, megkönnyíti a posztok közötti tekergetést, minden tisztelet néki. Bár néha ide oda ugrál és random posztokat nyitogat meg és upvote-ol (lájkol? vagy mi a töknek hívják ezt a Redditen), kommenteket ír (ilyeneket, hogyaszongya: lksjhditurfjagfudsftoaifpofmndisut), de azért én szeretem, nagyjából én is ezt csinálom.

Na jó, de a takony az undi. Mindenki ezt mondja róla, és ki vagyok én, hogy a társadalmi konvenciókat megcáfoljam? Felkerestem hát taknyomat saját irányítószámán, a telefonom bal sarkában és megbeszéltem vele, hogy ez a nyálkás állapot eléggé tarthatatlan, sőt mr-már dühítő, és megkértem rá, hogy távozzon. De ez egy makacs takony volt, mondjuk belőlem jött, erre azért lehetett számítani.

Jó, ha te így, akkor én meg amúgy. Elővettem a papírzsepót és letöröltem őt a teló kijelzőjének bal sarkából.

Ez a taknyok sorsa.

A szerző atipikus, neurodivergens, aspergeres, autista és még sok egyéb. Kicsit más, de kifejezetten érdekes, és eskü szép.

Milyen színű a Nap? Ez elsőre egy nagyon buta kérdésnek tűnik. Hiszen csak kinézünk az ablakon, ott van az égen, csak meg kell nézni. Mindenki látja (de bele ezért ne nézzen senki) és tudja, hogy a Nap sárga, ügy lezárva.

De nem eszik olyan forrón a kását! Erre a látszólag egyszerű kérdésre több teljesen helyes és egyben egymástól teljesen eltérő válasz létezik.

A színérzékelésünket a kibocsátott fény hullámhossza (a színe, amit látunk), a kibocsátott fény intenzitása (ezt később elmagyarázom), a környezeti tényezők, a szemünk fénygyűjtő képessége és korlátai, és végül az agyunk befolyásolja. Kezdjük tehát a fény hullámhosszával.

Mint minden anyag, a Nap is kibocsát elektromágneses hullámokat, a fényt meg ami felette és alatt elhelyezkedik az elektromágneses spektrumot. Csak hogy összeadjuk, ez infravörös fényt, látható fényt, meg a fölötti mindenféle ultraibolya (UV), röntgen meg rádiósugarakat jelent.

A nagyon forró, robbanásszerű, nagy energiájú napkitörések során a Nap hatalmas mennyiségű röntgen- és gammasugárzást is kibocsát, mindössze néhány másodperc vagy néhány tíz másodperc alatt! Ezek a hatalmas napkitörések hatalmas robbanások a Nap légkörében, amelyeket a mágneses mező energiájának hirtelen felszabadulása okoz, és általában a napmaximum közelében következnek be.

A Nap valójában a rádiósugárzástól a gammasugárzásig minden hullámhosszon bocsát ki energiát. A legtöbb energiát 500 nm körül bocsátja ki, ami közel áll a kék-zöld fényhez. Tehát mondhatnánk, hogy a Nap kékeszöld!

Ezt a maximális sugárzási frekvenciát a Nap felszíni hőmérséklete határozza meg, amely körülbelül 5500 Celsius fok. Magasabb felszíni hőmérséklet rövidebb maximális hullámhosszt eredményezne, és Napunk a spektrum kék vagy ibolyántúli részén (vagy akár az ultraibolya tartományban) érné el a csúcspontját. Alacsonyabb felszíni hőmérséklet esetén Napunk spektrumának maximuma a sárga vagy narancssárga, sőt a vörös spektrumrészben is tetőzhet. De ez itt fizika, és nem a mi érzékelésünk kérdése.

Ha a Föld légköre felett lennénk, mondjuk a Nemzetközi Űrállomáson, és a Napot néznénk (a fényszűrő napellenzőnkön keresztül), a Nap fehérnek látszana! Fehér és nem sárga!

Hogy miért? Mert bár a Nap a spektrum zöld részében sugároz a legerősebben, a látható színek mindegyikében - a vöröstől a kékig (400 nm-től 600 nm-ig) - is erősen sugárzik. A szemünk, amely három receptorral rendelkezik, jelenti az agynak, hogy minden egyes receptor teljesen telített, és minden látható hullámhosszon jelentős erősségben érzékeljük a színeket. Agyunk ezután ezeket a jeleket fehér színné integrálja. Tehát a Napunk színe fehér, egy kis kékeszöld beütéssel.

Itt a Földön a légkör játszik szerepet a Nap általunk tapasztalt színének észlelésében. Mivel a rövidebb hullámhosszú kék fény hatékonyabban szóródik, mint a hosszabb hullámhosszú vörös fény, a napfény kék árnyalatának egy részének észlelését elveszítjük, amikor a napfény áthalad a légkörön. Ezenkívül a légkörünkön áthaladó látható fény minden hullámhosszúsága csillapodik, így a szemünkbe érkező fény nem telíti azonnal a fényérzékelő receptorainkat a szemünkben. Ez okozza, hogy agyunk sárgaként érzékeli a Nap színét.

Természetesen, amikor a napfény hosszabban jutát a légkörön, mint a napfelkelték és napnyugták esetében, még több kék fény szóródik, és a vörös fény sokkal nagyobb százaléka jut el a szemünkig.

Tehát napunk sárga, kékeszöld vagy narancs, attól függ honnan és mikor nézzük!

Szöges ellentét van a közfelfogás és a hajléktalanok pénzköltésének valósága között - állítja egy kutató, aki 50 hajléktalannak adott egyenként 7500 dollárt a kanadai Brit Kolumbiában, hogy arra költsék a pénzt, amire csak akarják.

Ahelyett, hogy "csábító árukra", például alkoholra, drogokra vagy cigarettára költötték volna a pénzüket, inkább albérletre, ruházatra és élelmiszerre költötték - állapította meg a Brit Kolumbiai Egyetem kutatója, Jiaying Zhao által vezetett tanulmány. A vizsgálat azonban nem terjedt ki a súlyos kábítószer- vagy alkoholfogyasztásban vagy mentális problémákban szenvedőkre. A kutatás résztvevvőinek kevesebb mint két éve kellett hajléktalannak lenniük, az annál régebb óta hajléktalanok nem vehettek részt.

Zhao kiszámolta, hogy a pénz kiosztása egy-egy hajléktalanra vetítve nettó 800 dollár megtakarítással járt az állam részére, pusztán a hajléktalanszállás költségeit figyelembe véve.

"A cél az, hogy tegyünk valamit a hajléktalansági válság ellen itt Kanadában, és különösen Vancouverben, mert a jelenlegi megközelítések kudarcot vallanak" - mondta Zhao, aki a politikai döntéshozókkal együtt dolgozik a problémán. "Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nagyon erős bizonyítékkal szolgál az alapjövedelem politikája mellett".

A kutatók egy éven át követték nyomon a támogatottak kiadásait, miután megkapták a készpénzt. Egy 65 hajléktalanból álló kontrollcsoportot is követtek, akik nem kaptak alamizsnát.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány szerint a támogatottak 99 nappal kevesebb ideig voltak hajléktalanok, és 55 nappal többet töltöttek stabil lakhatásban. Emellett 1160 dollárral több megtakarításuk is maradt. Zhao, az UBC pszichológia docense  elmondta, hogy a kutatók "a készpénz transzfer egy sor meglepő pozitív előnyét találták". 

A "csábító árukra" fordított kiadások nem különböztek a kedvezményezettek és a kontrollcsoport között. A résztvevőket 22 hajléktalanszállón toborozták B.C. Lower Mainland körzetében. A tanulmány szerint a készpénz adása a menhelyeken töltött idő csökkentésével járt, így "költséghatékony" volt.

A tanulmány szerint Vancouverben a menhelyen való tartózkodás társadalmi költsége éjszakánként 93 dollár, és a kevesebb menhelyen töltött éjszaka 8 277 dolláros "társadalmi költségmegtakarítást" eredményezett a kedvezményezettek számára. Ez 777 dolláros nettó megtakarítást jelentett a segélyek költségeihez képest. "A felszabaduló menhelyi ágyakat alternatívaként át lehet szervezni mások számára, így az előnyök továbbgyűrűzhetnek, segítve másokat abban, hogy ne kelljen az utcán aludniuk" - jegyezte meg a tanulmány.

Zhao elmondta, hogy a tanulmányt a Kanadai Szövetségi Kormánytól kapott támogatásból, valamint magánadományozóktól és alapítványoktól finanszírozták. A kutatók mintegy 1100 amerikai lakos körében online felmérést is végeztek, hogy megértsék a hajléktalanok költekezésével kapcsolatos közvélekedést is. A felmérésben résztvevők azt feltételezték, hogy a feltétel nélküli 7500 dolláros készpénztranszfer hajléktalan kedvezményezettjei 81 százalékkal többet fognak költenének olyan javakra, mint az alkohol, a kábítószer és a dohány. Zhao szerint a legtöbben azt is megjósolták, hogy a hajléktalanok havonta 300 dollárt költenének ilyen árukra, míg a tanulmány szerint ezek az emberek csak körülbelül 100 dollárt költöttek havonta ezekre.

"Ez egy sajnálatos, sok ember által vallott, elterjedt hiedelem, előítélet, ezért szerettük volna ténylegesen megvizsgálni vagy megvizsgálni ezt az előítéletet" - mondta. Zhao elmondta, hogy csapata megállapította, hogy a közfelfogás hatékony üzenetekkel és politikai változtatásokkal megváltoztatható lenne. "Kanadában politikusokkal és politikai döntéshozókkal dolgozom ilyen törvényjavaslatokon" - mondta, utalva az S-233-as törvényjavaslatra, amely jelenleg a szenátus előtt van, és célja, hogy nemzeti keretet teremtsen a 17 év feletti kanadaiak számára az alapvető megélhetési költségeket fedező garantált alapjövedelemhez.

Elmondta, hogy a kutatók most megismétlik a tanulmányt nagyobb mintán, és kiterjesztik azt Kanada és az Egyesült Államok más városaira is.

A generatív mesterséges intelligencia itt dörömböl ajtónkon, van aki használja, van aki ismerkedik vele, de legtöbben még ódzkodnak tőle.  Egy biztos, a mesterséges intelligencia világa már kialakult és mi vagyunk azok, akiknek alkalmazkodnia kell ehhez az új világhoz.

Hihetetlennek tűnhet, de ma már olyan korban élünk, amikor percek alatt létrehozhatunk egy jól megírt blogbejegyzést a vállalkozásunk népszerűsítésére, tervezhetünk hozzá néhány egyedi grafikát, generálhatunk egy szép háttérzenét a podcastunkhoz és összeállíthatunk néhány frappáns közösségi média posztot mindezek népszerűsítésére. Mindezt a generatív mesterséges intelligenciának köszönhetjük. Ez a mesterséges intelligencia egy olyan fajtája, aminek az emberek utasításokat adva új tartalom, például szöveg, kép, videó, hang és egyéb tartalmakat képes létrehozni.

De hogyan is működik mindez? Amikor egy mesterséges intelligenciát létrehoznak, rengeteg adatot kap feldolgozásra, mondhatjuk megtanulásra: szövegeket, képeket, hangfelvételeket, sőt még programok kódjait is. A bevitt adatok fajtája attól függ, hogy milyen típusú mesterséges intelligenciát akarnak a fejlesztők képezni, de a mesterséges intelligencia tanítása minden esetben hatalmas mennyiségű információ bevitelével jár.

Miután a mesterséges intelligencia modellt betanították, az emberek utasításokat adhatnak arra, hogy készítsen valami újat, gyakran egy rövid mondat formájában, az úgynevezett prompt megírásával. A mesterséges intelligencia ezután megpróbál létrehozni egy újszerű alkotást, egy képet, egy szöveget, egy hang- vagy videofelvételt, és ha jól csinálja, akkor az eredmény tényleg azt tükrözi, amit kértünk tőle, legyen az egy realisztikus fotó, egy szürreális kép egy robotról, egy vers vagy egy programkód.

Nézzünk egy példát a képalapú generatív mesterséges intelligenciára. Ha egy mesterséges intelligencia modellt több ezer lóról készült képpel tanítanak be, és a fejlesztők megtanítják arra, hogy minden egyes kép egy ló, akkor végül megtanulja, hogyan kell kinéznie egy lónak. Aztán amikor valaki megkéri arra, hogy hozzon létre egy lovat, egy teljesen hitelesnek tűnő, egyedi képet generál egy olyan lóról, amely valójában nem is létezik. Ez már önmagában is nagyon szép, de ezt még lehet fokozni. Kérjünk valami bonyolultabbat a mesterséges intelligenciánktól: generálj egy kék lovat, amely a sötétben, telihold alatt átkel egy folyón, Van Gogh stílusában. És a kép tényleg elkészül, meglepően pontos módon rezonálva eredeti akaratunkra. Ez elég vadul hangzik, nemde?

A dolgok hasonlóan működnek a szövegalapú generatív mesterséges intelligencia esetében is. Vegyük például a ChatGPT-t, amelyet az internetről származó, emberek által írt szövegek hatalmas adathalmazán képeztek ki. Amikor egy személy utasítást ad egy bizonyos fajta szöveg előállítására, akkor a ChatGPT a megadott adatokon megtanult mintákat és összefüggéseket használja fel egy egyedi szöveges válasz generálásához. 

Sok izgalmas lehetőséget tartogat ez a technológia. A kreatív szakemberek már most is használnak képgeneráló eszközöket ötletelésre. A szakemberek szöveggeneráló eszközöket használnak munkájuk egyszerűsítéséhez és meggyorsításához. A kommunikációs kihívásokkal küzdő emberek pedig arra használják ezeket az eszközöket, hogy segítsenek nekik leküzdeni problémáikat. Ugyanakkor vannak, akik félnek és szkeptikusak ezzel a technológiával kapcsolatban.

Egyesek attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia által készített, valósnak ható hamisítványok egész tömegeket téveszthetnek meg, vagy hogy a hagyományosan emberek által végzett munkák megváltozhatnak vagy teljesen meg is szűnhetnek. Vannak etikai aggályok és a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések is. Nos, pozitív, negatív és a kettő között, ezek a reakciók mind jogosak. Ez a technológia gyorsan fejlődik, és mindannyian együtt ülünk ezen a gyorsuló expressz vonaton. De mindannyiunknak van beleszólása abba, hogy hová vezet ez az út, mert végül is ahhoz, hogy a generatív mesterséges intelligenciát hatékonyan lehessen használni, az embereket is be kell vonni.

Emberekre van szükség a mesterséges intelligencia betanításához, és értékes visszajelzésekkel kell ellátni azt a pontosság javításához és fenntartásához. Emberekre van szükség a jó kérések létrehozásához, és emberekre van szükség az eredmények átgondolt ellenőrzéséhez, elemzéséhez és szerkesztéséhez. Igen, a generatív mesterséges intelligencia minden bizonnyal sokunk életét és munkáját meg fogja változtatni, de az emberiség kollektív szikráját nem szabad alábecsülnünk. Okos, kreatív, együttműködő emberekre van szükségünk ahhoz, hogy mindez működjön.

És itt jön be az átlagember is a képbe. Ne legyünk restek és használjuk a mszéles körben kínált mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket, ismerjük meg a lehetőségeket. Hozzunk létre egy ingyenes OpenAI-fiókot, próbáljuk ki a ChatGPT-t, a DALL-E 2-t és más nagy teljesítményű generatív AI-eszközöket, és legyünk része annak a generációnak, amelyik segít bevezetni ezt a technológiát az emberiség történetének következő fejezetébe.

A poszt írójának megjegyzése: A fenti szöveget a ChatGPT-vel írattam, szinte semmit sem nyúltam hozzá. Ijesztő, igaz?

Mindannyian boldogok akarunk lenni. Nap mint nap, számtalan dolgot teszünk azért, hogy jól érezzük magunkat, akár rövid távon, akár a jövőnkre készülve. A gond az, hogy a tudomány szerint elég rosszul tudjuk megjósolni, hogy mi tesz minket boldoggá, vagy azért, mert egyszerűen nem tudjuk, mi a jó nekünk, vagy azért, mert tudjuk, de túl lusták vagyunk ahhoz, hogy véghez vigyük.

A kutatások szerint már 20 perc testmozgás is javíthatja a hangulatunkat, de ez persze nem olyan dolog, amit minden nap (vagy úgy egyáltalán) meg akarnánk tenni. Még ha véghez is visszük azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoljuk, hogy boldoggá tesznek minket, hajlamosak vagyunk túlbecsülni, hogy ezek a dolgok valójában mennyire tesznek minket boldoggá.

Akkor sohasem lehetünk igazán boldogok? Nem egészen. Valójában a legtöbb ember az ideje nagy részében boldog (inkább elégedett, de ez már egy másik téma). De ha idén télen szeretnénk egy kicsivel több boldogságot vinni életünkbe, akkor nézzünk rá, hogy a kutatók mit derítettek ki, milyen dolgok tesznek minket a legboldogabbá.

Nem ér minket túlságosan sokkolóan, ha megtudjuk, hogy általában az erős szociális kötelékekkel rendelkező emberek a legboldogabbak és ők kapják a legtöbb támogatást a barátaiktól és a családjuktól is (Card & Skakoon-Sparling, 2023). És valóban, a kutatók kimutatták, hogy a boldogság és a barátokkal és családtagokkal való interakció között erős pozitív kapcsolat áll fenn. Ez egyaránt igaz az extrovertáltakra (akiket másoktól kapnak energiát) és az introvertáltakra (akik nem), de az extrovertáltak általában több időt töltenek társas tevékenységekkel, és összességében több boldogságról számolnak be (Lucas et al., 2008). Ez mind a felnőttekre, mind a gyerekekre, de különösen a tizenévesekre igaz (Cheng & Furnham, 2002). Egyes kutatók még azt is felvetették, hogy a boldogság és a társas interakciók közötti kapcsolat úgy működik, mint egy visszacsatolási hurok, ahol a másokkal való foglalkozás boldogabbá tesz bennünket, majd a boldogabság arra motivál bennünket, hogy többet foglalkozzunk másokkal. Ez segíthet megmagyarázni, hogy miért boldogabbak általában az extrovertáltak, mivel ők általában jobban motiváltak arra, hogy egyáltalán kapcsolatba lépjenek másokkal. Fontos azonban megjegyezni, hogy az introvertáltak sok esetben ugyanúgy szeretnek társaságba járni, mint az extrovertáltak, csak másfajta kapcsolatuk van a szeretteikkel, és több pihenőidőre van szükségük.

Segítés és hála

Amellett, hogy emberek közé járunk és ápoljuk kapcsolatainkat, bizonyítottan az is boldoggá tesz minket, ha bármiben segítünk ezeknek az embereknek. Valójában már egyetlen önzetlen cselekedet is boldoggá tehet minket. Egy ezzel a témával foglalkozó tanulmányban az embereknek 5 vagy 20 dolláros borítékokat adtak. A felének azt mondták, hogy költse el a pénzt saját magára, míg a másik felének azt, hogy költse el valaki másra. A vizsgálat végén megkérték őket, hogy számoljanak be arról, mennyire érzik magukat boldognak. A kapott pénz összege nem befolyásolta a boldogságukat, de azok, akik másra költötték a pénzt, arról számoltak be, hogy boldogabbnak érezték magukat a nap végén, mint azok, akik magukra költötték a pénzt (Dunn, Aknin és Norton, 2008). A további kutatások szerint a másokra való pénzköltés különösen boldoggá tesz, hogy látjuk, amit a nagylelkűségünk okoz, ha valamilyen szoros kapcsolatot érzünk azzal a személlyel vagy üggyel, akinek ajándékozunk, és ha magunk hozunk döntést az ajándékozásról (Lok & Dunn, 2020).

Hasonló előnyökkel jár, ha hálásak vagyunk, amikor valaki más ajándékozik nekünk valamit. Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik valami iránt hálát éreztek, egy gazdálkodási társasjátékban több pénzt adtak másoknak, mint azok, akik semmilyen ajándékot nem kaptak előtte (DeSteno és mtsai., 2010). Továbbá, a hálaérzésre késztetett emberek több erőfeszítést tettek mások megsegítésére, mint azok, akik nem, attól, hogy ismerősüknek vagy egy vadidegennek segítettek (Bartlett & DeSteno, 2006). A háláról az is kiderült, hogy segít felülírni néhány önzőbb kísértésünket, és önuralmat épít, ami segít együttműködővé válni a jövőbeli társadalmi érintkezések során. Sőt, a kutatók arról számoltak be, hogy a fokozott hála érzet összefügg mindenféle pozitív, önkontrollt igénylő egészségügyi viselkedéssel, például a helyes táplálkozással és a több testmozgással, valamint a drog- és alkoholfogyasztás alacsonyabb arányával (DeSteno, 2018).

Mi a helyzet a pénzzel?

Mindannyian azt gondoljuk, hogy a pénz boldoggá tesz minket, de a témával kapcsolatos kutatások vegyes eredményeket hoztak. Egyes tanulmányok szerint a több pénz mindig nagyobb boldogsággal jár együtt. Mások arról számolnak be, hogy a pénz valóban boldogabbá tesz, de csak egy bizonyos összegig, és ha már van elég pénzünk a kényelmes élethez, a több pénz nem feltétlenül tesz boldogabbá minket. Egy újabb tanulmányban az addig különböző eredményekre jutó tudósok összefogtak, hogy egyszer s mindenkorra megoldják a problémára  amegoldást, de persze a válasz ezúttal is bonyolultnak bizonyult. Azokat az embereket, akik már most is boldogok, a több pénz csak boldogabbá teszi. Az általában boldogtalan emberek esetében azonban a több pénz körülbelül 100 000 dollárig boldogabbá teszi őket, de ennél több már nem segít (Killingsworth et al., 2023).

A több pénz megszerzése például arra késztethet minket, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek nem tesznek minket boldoggá - például többet dolgozunk, és kevesebb időt töltsünk a barátainkkal és a családunkkal (Aaker és mtsai., 2011). Továbbá a több pénz több választási lehetőséggel jár, ami nem feltétlenül hoz boldogságot. Egy tanulmány például azt találta, hogy az emberek boldogok, ha ingyen kapnak egy párizsi vagy hawaii utazást, de kevésbé boldogok, ha választaniuk kell a két utazás között, amit a tehetős emberek gyakran megtehetnek (Hsee & Hastie, 2006).

De még ha a több pénz nem is tesz minket boldogabbá, a kutatások szerint a pénz bölcsebb felhasználása igen. Egy nagyszabású, az Egyesült Államokra, Kanadára, Dániára és Hollandiára kiterjedő felmérésben például a kutatók arról számoltak be, hogy azok az emberek, akik hajlamosak pénzt költeni olyan szolgáltatásokra, amelyek megkímélik az idejüket - takarítószolgálat, valaki, aki lenyírja a füvet, vagy akár egyszer-egyszer elmennek étterembe enni -, összességében kevésbé stresszesek, sőt, boldogabbak, mint azok, akik inkább anyagi javakra, táskára, ékszerre és minden egyébre költik a pénzüket (Whillans, Dunn, Smeets, Bekkers, & Norton, 2017).

Kutatók folytattak olyan kísérletet, amelyben azt vizsgálták, hogy az időmegtakarítást jelentő szolgáltatásokra való pénzköltés vajon képes-e a stressz csökkentésére és képes e ez az embereket boldogabbá tenni. Egy csoport minden tagja kapott 40-40 dollárt, amit két egymást követő hétvégén elkölthettek magukra. Az első hétvégén azt mondták az embereknek, hogy költsék a pénzt valamire, amivel időt takarítanak meg. A második hétvégén azt mondták nekik, hogy költsék a pénzt valami tárgyra, ami tetszik nekik. Minden hétvége után a kísérletvezetők felhívták az embereket, és megkérdezték tőlük, mennyire voltak boldogok, és mennyire érezték magukat stresszesnek. Az emberek arról számoltak be, hogy lényegesen kevésbé érezték magukat stresszesnek amikor pihenésüket szolgáló szolgáltatásokat vettek. Kimutatták, hogy a stressz csökkenése az, ami miatt ezek az emberek boldogabbnak érezték magukat (Whillans, Dunn, Smeets, Bekkers, & Norton, 2017).

Tehát nem feltétlenül a drága holmik tesznek minket boldoggá. Gyermekeink számára is felhőtlen élményeket kell biztosítani és nem ajándékokkal elhalmozva pótolni az oda nem adott szeretetünket. És ahelyett, hogy a szüleinek új porszívót vennénk, inkább ajánljuk fel nekik, hogy kitakarítjuk házukat. Bármit is választunk, nem szabad elfeledni, hogy az embereket az teszi a legboldogabbá, ha másokkal együtt vannak, így talán a legjobb ajándék, amit adhatunk, az MI magunk vagyunk.

Amikor korai gyermekkorunkról szeretnénk emlékeket előhívni, pontosan azt fogjuk éremegtapasztalni, amit egy amnéziában szenvedő ember érez. Az áhított emlék nincsen ott és ez az érzés sokunk számára igen zavaróan hathat. De miért nem emlékszünk korai gyermekkorunkra?

Korai emlékeink hiányát gyermekkori amnéziának hívják és kivétel nélkül minden emberre jellemző. Nem tévesztendő össze azonban a patológiai amnéziával, ennek, mint betegségnek nincs sok köze a gyermekkori amnéziához.

Csak azután kezdünk el emlékezni gyermekkori élményeinkre, amint kialakult bennünk az én fogalma. A gyermekkori amnézia az életünk első két-három évének felidézésére való képtelenség - az emlékezet hiánya, amely a 19. század óta fejtörést okoz a pszichológusoknak.

A korai gyermekkorban érdeklődők, aktívak, kíváncsiak és rendkívül motiváltak vagyunk a körülöttünk lévő világ és érzelmeink megismerésében, mégsem tudunk visszaemlékezni arra, hogy mit tapasztaltunk ebben az időszakban. Nem emlékszünk az első születésnapunkra, de a másodikra sem. Nem emlékszünk az első szavainkra, az első lépéseinkre, a kedvenc baba ételeinkre, vagy a csecsemő- és kisgyermekkori nyaralásokra.

A gyermekkori amnézia rejtély és egyben paradoxon is. A drámai, fejlődésünkkel kapcsolatos változásokat az azt megalapozó tanulási folyamatra emlékezés hiánya kíséri. Megtanulunk járni, beszélni, mászni, felfedezni és szocializálódni anélkül, hogy emlékeznénk a körülményekre.

A gyermekkori amnézia megértésének egyik hasznos megközelítése, ha másképp gondolunk erre a jelenségre. Ahelyett, hogy egy normális fejlődési folyamatot patologizálnánk azzal, hogy amnéziának nevezzük, megváltoztathatjuk a nézőpontunkat, és gondolhatunk rá úgy is, mint az emlékezet kialakulásának folyamatára. Sokunk számára a személyes emlékezet 24 és 36 hónapos kor között kezd el kifejlődni.

Mi teszi lehetővé, hogy az emlékezőképességünk elkezdődhessen? A válasz több kognitív folyamat kombinációja adja meg, íme a 7 fő tényező, melyeket érdemes figyelembe venni.

1. A fejlődő agy

Az agykéregünk az életünk első két évében a neuronjaink jelentős mértékű növekedésével online üzemmódba kapcsolódik, ezzel képessé válva emlékeink tárolására. Különösen az emlékek kialakításában központi szerepet játszó hippokampusz megy keresztül jelentős fejlődésen ebben a korban.

Az agykéreg és a hippokampusz neuronjainak hozzáadása a régi neuron kapcsolatokat újakkal helyettesíti. Tehát a neuronok növekedése valójában megzavarja a korai életszakaszban kialakult emlékeket azáltal, hogy új szinapszisok jönnek létre, amelyek átveszik a meglévő kapcsolatok helyét.

Valójában a korai gyermekkor az egyetlen alkalom, amikor vissza tudunk emlékezni a korai gyermekkorunkra. A két és fél éves gyerekek könnyen vissza tudnak emlékezni a 6 hónappal korábbi eseményekre, de ugyanezekre az eseményekre két évvel később már nem emlékszenek.

2. Az emlékezés megtanulása

Amikor nagyon fiatalok vagyunk, egyáltalán nem érdekel bennünket az emlékezés; egyszerűen csak éljük az életünket. De ahogy kapcsolatba kerülünk a körülöttünk élő idősebb emberekkel, megtanuljuk, hogy az emlékezés fontos. A szülők felidézhetik a múltbeli nyaralásokat, vagy megkérdezhetik tőlünk, milyen ajándékokat kaptunk a legutóbbi születésnaponkun. Csak ekkor tudatosul bennünk, hogy az emlékezés a felnőttek dolga, amit gyakorolni és tanulni kell, hogy mi is egyszer az oly áhított felnőtté válhassunk.

3. Tudni, hogy mi az emlékek közti különbség

Az emlékezés életünk új és rendszeresen bekövetkező, kiemelkedő eseményeihez kapcsolódik - traumákhoz, örömökhöz, leckét adó eseményekhez, első alkalmakhoz. De amikor nagyon fiatalok vagyunk, még nem tanultuk meg, mi a kiemelkedő és mi a rutinszerű esemény. Valójában, amikor a kisgyermekek leírnak egy eseményt a közvetlen múltjukból, olyan információkat mondanak el, amelyeket idősebb énjük hétköznapinak vagy általánosnak - és ezért emlékezetesnek - tartana.

Nagyon kicsi gyermekként még nem tudunk eleget ahhoz, hogy felismerjük, mi a kiemelkedő esemény életünkben.

4. Az én fogalmának elsajátítása

A korai gyermekkorunkból hiányzó emléktípus az önéletrajzi emlékezet. Ezek olyan eseményekkel kapcsolatos információk, amelyekről emlékszünk, hogy átéltük őket. Kisgyermekként azonban még nem alakítottunk ki önálló ént, így nem emlékszünk arra, hogy jelen voltunk-e ezekben a kora eseményeken. Ehhez szükségünk van az én fogalmára.

5. Az emlékek beillesztése az életünk folyamába

Felnőttként életünket időszakok és mérföldkövek sorozataként idézzük fel, létrehozva egy olyan emlék előhívási szerkezetet, amely megkönnyíti a felidézést. Mielőtt azonban kialakítanánk egy kezdetleges életnarratívát, az észlelt események ki-be áramlanak kognitív rendszerünkből, és nincs helyük az emlékezetben.

A pici gyermekeknek jellemzően nincs életnarratívájuk, de ha felismernek egy mérföldkőnek számító eseményt, akkor azt később fel tudják idézni. A fiatalabb testvér születését például minden más eseménykategóriánál korábban, már 24 hónapos koruktól fel tudják idézni. A kisgyermekek a kórházi kezelésekre szintén nagyon kora gyermekkoruktól, jóval hároméves koruk előttről is vissza tudnak emlékezni.

6. Információ feldolgozás

Az agyunk információ feldolgozási keretrendszere az információk kódolását, tárolását és előhívását végzi el. Ebben a rendszerben a memória csak akkor működik, ha az emlékek felidézésével kapcsolatos erőfeszítéseink összhangban vannak azzal, ahogyan eredetileg kódoltuk az információt. Mivel nem tudjuk újraalkotni a csecsemő- és kora gyermekkori kódolását, a visszakeresés nem működik akkor, amikor idősebbek leszünk.

Freud is hangsúlyozza a kora gyermekkori emlékekkel kapcsolatos visszakeresési kudarcot. Az ő elméletében azonban az emlékek felidézésének sikertelensége kifejezetten a korai emlékek elfojtásának köszönhető, mivel azok szexuális vagy érzelmi tartalma fenyegető - ez a hipotézis kevéssé támasztja alá az emlékezettel kapcsolatos kutatásokat. Magyarul nem feltétlenül igaz.

7. A fejlődő anyanyelv tudásunk fejleszti az emlékezetünket

Emlékezetünk nagy részét az anyanyelvünk segítségével strukturáljuk és értelmezzük, így az anyanyelvünk  megtanulása előtt létrehozott emlékeink másképp szerveződnek, és sokkal nehezebben hívhatók elő. Az emlékezet kialakulása egybeesik az anyanyelv kialakulásával, ami egyes kutatókat arra enged következtetni, hogy az emlékezéshez nyelvre van szükségünk.

Mások azt állítják, hogy bár a nyelv minden bizonnyal szervezi és támogatja az emlékezetet, nem szükséges a hosszú távú emlékek létrehozásához és felidézéséhez, sem a felnőtteknél, sem a nyelv nélküli állatoknál. Valójában a rég elfeledett emlékek könnyen előhívhatók nem nyelvi jelek, például egy jellegzetes illat, a fény játéka egy személy arcán vagy egy régi dallam segítségével.

Így alakul ki hát emlékezetünk, és ezért nem emlékszünk kora gyermekkorunk szép emlékeire.

Japánban kutatók egy csoportja a mesterséges intelligencia újabb érdekes alkalmazási lehetőségét fedezték fel. A National Institutes for Quantum Science and Technology (QST) és az Osaka University csapata által vezetett legújabb kutatási projektben képesek voltak az emberi agyi képalkotási tevékenységet kiolvasni. Az emberi alanyok memóriájából tárgyak, állatok és tájak mentális képeit kivonva, mesterséges intelligencia segítségével újraalkotva igyekeztek a képeket újraalkotva megjeleníteni. Közzétették a kutatásról készült képeket, és az eredmények eléggé megdöbbentőek.

Az egyik kép, amelyet az AI technológia képes volt dekódolni az agyi aktivitásból, egy láma szemléletes ábrázolása volt, olyan részletes vonásokkal, mint a fülek, szemek, pofa és egyéb jellemzők. Egy másik kép egy motoros szánt ábrázolt. Bár korábban is volt már olyan technológiánk, amely képes az agyi aktivitásból képeket rekonstruálni, ez azon kevés tanulmányok egyike, amelyek képesek voltak ezeket az agyi képeket láthatóvá tenni.

A korábbi elvégzett kutatások során az agyból előállított képek köre meglehetősen korlátozott volt, csak néhány olyan kategóriában voltak használhatók, mint például emberi arcok, betűk és számok. Úgy tűnik, hogy ez az új, mesterséges intelligencia alapú, az emberi agyból származó képek előállítását lehetővé tévő technológia sokkal szélesebb spektrumban képes működni. Ahogy a tanulmány szerzői, a kutatók rámutatnak, "a mentális képek megjelenítése tetszőleges természetes képek esetében jelentős mérföldkőnek számít".

Az emberi elme e lenyűgöző vizsgálatának elvégzéséhez a kutató csapat a résztvevőkkel mintegy 1200 különböző képet nézetett meg, majd mágneses rezonancia képalkotó technológiával elemezte a képekkel kapcsolatos agyi jeleket. A mesterséges intelligenciát ezeken a leképezett adatokon képezték ki, ami végül lehetővé tette, hogy az agyi aktivitásból dekódolják a képeket, és vizuálisan megjelenítsék az eredményt. A kutatók rámutattak, hogy ez a technológia az orvostudomány területén is alkalmazható lehet.

 A mesterséges intelligencia ezen képalkotó technológiájának másik lehetséges felhasználási területe az álmok tanulmányozása, amelyek még mindig rejtélyes, és a tudományos kutatások által nem pontosan értett terület. Az emberi elme egy összetett és bonyolult dolog, amelyről még nagyon sokat kell tanulnunk. Érdekes lenne látni, hogy ez a technológia hogyan járulhat hozzá a kognitív és pszichológiai kutatások területéhez.

A mesterséges intelligencia agydekódolási technológiájának hatékonysága is rendkívül érdekes. A tanulmányból kiderült, hogy az új keretrendszer 90,7%-os pontossággal tudta azonosítani a látott képeket, szemben a korábbi módszerek 64,3%-os pontosságával. Ahogy ezt a fajta mesterséges intelligenciát tovább tanítják, ez a százalékos arány a jövőben még magasabbra emelkedhet.

Míg a kreatív területeken a mesterséges intelligencia jogosan vitatott téma, addig az orvostudomány és a tudományos kutatás területén minden bizonnyal kevésbé vitatott. Az AI fokozatosan bizonyítja hatékonyságát az orvostudomány területén, és érdekes lesz látni, hogyan fejlődik tovább ez a technológia ezen a területen.